Elképesztő: parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát a Dél-Alföldön

A kisebb termetű, gyorsabban növekvő és valószínűleg idősebb ölyvfióka repülő- és testtollai előbb kifejlődtek, ezért már sötét színű, míg a mostohatestvér sasfiókák még mindig a kikeléskori fehér pihés tollazatukat viselik

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben májusban: három parlagisas-fióka mellett egy szintén egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett.

Az egyesületnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint az egerészölyv-fiókát minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.

A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka a fajra jellemző módon csak júliusban hagyta el a fészket - olvasható a közleményben.

Jelezték, a sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt harminc év több mint tízezer sasfészek-ellenőrzése során eddig mindössze hatszor figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, további öt ilyen eset vált ismertté rétisasokkal összefüggésben.

A kisebb termetű, gyorsabban növekvő és valószínűleg idősebb ölyvfióka repülő- és testtollai előbb kifejlődtek, ezért már sötét színű, míg a mostohatestvér sasfiókák még mindig a kikeléskori fehér pihés tollazatukat viselik Forrás: Horváth Márton

Azt írták, az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, Magyarországon is általánosan elterjedt, és változó számban szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1 százaléka egerészölyv, döntő részben fészekből zsákmányolt fióka, így viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe.

Az ilyen fiókák életben maradási esélye rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülőmadarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, valamint a fészektestvéreknek is be kell fogadniuk a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyvfiókát is ösztönösen etetni kezdik, és a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben a sasszülők.

A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, az európai uniós állomány kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden esztendőben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzeti parkok szakemberei az 1970-es évek óta - írták a közleményben.