Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva- 175 éve volt a pákozdi diadal

A pákozdi csata egykorú litográfián

Az újonnan felállított magyar honvédsereg százhetvenöt éve, 1848. szeptember 29-én győzte le a szabadságharc első ütközetében, a pákozdi csatában a forradalom eltiprására indult Josip Jelacic (a magyar nyelvben Petőfi verse nyomán Jellasicsként ismert) horvát bán csapatait.

Jellasics átkel a Dráván, hogy „rendet tegyen Pesten"

Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom után fél évvel később világossá vált, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a független magyar felelős kormányt,és miniszteri ellenjegyzés nélkül intézkedik. Az egyre súlyosabb ellentétek végül a horvát bán, Jelacic körüli konfliktus miatt torkollottak háborúba. V. Ferdinánd a Horvátországban rendkívül népszerű, igen tehetséges katonatisztet március 22-én nevezte ki horvát bánná.

V. Ferdinánd császár, mint az Aranygyapjas rend osztrák ágának nagymestere, a rend bíborszínű hivatalos viseletében Forrás: Wikimedia Commons

Az udvarhoz feltétel nélkül hűséges Jelacic nem volt hajlandó elismerni az általa szakadárnak tartott magyar kormányt, de reformjai felkeltették a kamarilla gyanakvását. V. Ferdinánd júniusban elmozdította, amiről Jelacic nem vett tudomást, és az uralkodó hadjáratának megindítása után - természetesen magyar ellenjegyzés nélkül - visszahelyezte tisztségébe.

Josip Jellasics: horvátok nemzeti hőse, a magyaroknál a forradalom és szabadságharc ellensége Forrás: Wikimedia Commons

A Batthyány-kormánnyal való tárgyalástól elzárkózó, Horvátország elszakadását deklaráló Jelacic augusztus 31-én elfoglalta a magyar Szent Korona részét alkotó Fiumét,

majd szeptember 11-én átkelt a Dráván, hogy "rendet tegyen Pesten",

és hamarosan Karl Roth tábornok is csatlakozott hozzá. A mintegy ötvenezres sereg azonban nem volt kellően felszerelve, és ellátása is akadozott, mert csak a rekvirálásokra támaszkodhatott.

Batthyány Lajos 1848. október 2-án lemondott a hivataláról, és képviselői mandátumáról is (Barabás Miklós egykorú portréja) Forrás:Wikimedia Commons/Barabás Miklós/ Fj Mol

Jelacic hadai két oszlopban, a Balatontól délre törtek előre, és a kiürített Székesfehérváron szeptember 25-én egyesülve folytatták a lassú előre nyomulást Buda felé.

Batthyány Lajos miniszterelnök rábeszélésére a magyar sereg felvállalta a csatát

A támadás véget vetett az egyezkedés reményének, a Batthyány-kormány szeptember 11-én benyújtotta lemondását, ezzel pedig megkezdődött a szabadságharc időszaka. István nádor kérésére Batthyány ismét elvállalta a kormányalakítást, de Bécs egyre halogatta kinevezését, és végül szeptember 25-én meg is tagadta azt. Batthyány október 2-án végleg lemondott, a végrehajtó hatalmat hivatalosan is a Kossuth Lajos vezette Országos Honvédelmi Bizottmány vette át.

Batthyány Lajos gróf lemondása után Kossuth Lajos elnökölte Országos Honvédelmi Bizottmány vette át a hatalmat Forrás: Wkimedia Commons / August Prinzhofer

Batthyány szeptember 13-án népfelkelést hirdetett, toborzás kezdődött az Alföldön, amelynek eredményeként mintegy 16 ezer újonc jelentkezett. A Teleki Ádám vezette honvédsereg eközben ellenállás nélkül hátrált. A fővezérségre Batthyány javaslatára aztán István főherceget, Magyarország nádorát kérték fel, aki megpróbált Jellasiccsal tárgyalni, de kudarcot vallott, és szeptember 22-én lemondott, majd V. Ferdinánd utasítására elhagyta az országot. Ezek után már nem volt kétséges, hogy ha nem győzik le Jelacicot, akkor bevonul Pestre, és megsemmisíti a forradalom vívmányait.

Jellasics bán a szábor ülésén Forrás: commons.wikimedia.org

Az új hadseregparancsnok, Móga János altábornagy csapataival a Velencei-tó északnyugati partvidékére húzódott vissza. A szeptember 28-án a sereghez érkező gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek volt köszönhető, hogy a sukorói református templomban összeülő haditanács végül úgy döntött: nem hátrálnak tovább, és ha az ellenség támadást indít, vállalják az ütközetet.
A magyar sereg jobbszárnyával Pákozdtól északra, közepével Pákozd és Sukoró között, balszárnyával a Velencei-tóra támaszkodva foglalta el állásait, a tartalékot Sukorón helyezték el.

A pákozdi csata térképen Forrás: Wikimedia Commons

Jelacic szeptember 29-én erőfölényében bízva támadást indított, hogy a magyar jobbszárnyat középre nyomja, majd egy újabb támadással az egész sereget a Velencei-tóba szorítsa. A csatát mindkét oldalon császári és királyi tisztek vezényelték, akik meg voltak arról győződve, hogy az uralkodóra tett esküjüknek megfelelően cselekszenek.

"Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva"

A császáriak ismételt rohamait sorra visszaverték, mire a bán dél körül megindította a főerőket a magyar középhad és a balszárny ellen.

Támadásai azonban rendre összeomlottak a magyar ágyúk tüzében,

mert a frissen kiképzett honvéd tüzérség rendkívül pontosan célzott, a csata folyamán általános gyalogsági rohamra, közelharcra nem is került sor. Jelacic délután három órakor elrendelte a visszavonulást és három nap fegyverszünetet kért, ami lényegében magyar győzelmet jelentett.
Jóllehet az ütközetben a császári had alig ötven főt, a honvédsereg pedig csak hét embert veszített, a katonai következmények igen jelentősek lettek.

A pákozdi csata egykorú litográfián Forrás: Wikimedia Commons/Zalder, F. (artist), Rauh, J. (lithographer)

A Pákozdra visszavonult Jelacic - jóllehet a feltételek alapján állásaiban kellett volna maradnia - megkezdte a kivonulást. Útja csak Bécs felé volt szabad, és a magyar határt október 8-án átlépve érkezett az akkor már ismét forradalmi osztrák főváros alá. Móga csak késve és lassú iramban "üldözte", elmulasztva a döntő csapást, így a győzelem kiaknázatlan maradt.

A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete politikai-erkölcsi hatása révén jelképpé vált:

az új nemzeti honvédsereg megmentette a fővárost és a forradalmat, Magyarország megőrizte az áprilisi törvényekkel kivívott szuverenitását.

Jellasics vert horvát serege Bécs alá ér a pákozdi csatából Forrás: Wien Museum/Wien Museum, Peter Kainz

A győzelemmel ugyanakkor a béke reménye végleg elveszett, Széchenyi félelmei beigazolódtak. Megkezdődött a szabadságharc heroikus küzdelme, a Habsburgoknak csak egy év után, orosz segítséggel sikerült eltiporniuk a magyar függetlenség ügyét.

1848-as Szűz Máriás magyar hadilobogó Forrás: Wikimedia Commons

Petőfi A vén zászlótartó című versében örökítette meg a diadalt, a szállóigévé vált sorral: "Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva". A pákozdi csata helyén 1889-ben emlékművet, 2010-ben katonai emlékparkot hoztak létre, amelyet az Országgyűlés 2011-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.

(MTVA Sajtóarchívum)