Egy új molekula alapjaiban változtathatja meg a pattanások kezelését

Egy mikroszkopikus antibakteriális vegyület hamarosan enyhülést hozhat a gyulladásos bőrbetegségben, az acne vulgarisban szenvedő százmillióknak

A Cutibacterium acnes nevű bőrbaktérium túlszaporodása okozza azt az állapotot, ami apró pattanásokból álló, kellemetlen kitöréseket eredményez. Bár vannak módszerek – például antibiotikumok vagy hormonok – a baktérium szaporodásának megfékezésére, amelyek csökkentik a mikrobákat tápláló bőrzsírokat, sok ezek közül mellékhatásokkal jár, ráadásul a baktérium rezisztencia miatt egyre hatástalanabbá válik.

Mélyebbre tud behatolni a bőrbe

Az új kezelés alapja a narazin nevű antibiotikum. Általánosan haszonállatok és baromfi fertőzések megelőzésére használják, és a C. acnes kezelésében még nem fejlődött ki rezisztencia.

A Dél-Ausztráliai Egyetem és az ausztráliai Adelaide-i Egyetem, valamint a franciaországi Aix-Marseille Egyetem kutatóinak legújabb, a Nanoscale folyóiratban megjelent tanulmányában az antibiotikum laboratóriumi körülmények között hatásosnak bizonyult a célzott kórokozó ellen. Mi több,

a csapat be tudta bizonyítani, hogy a nanorészecskék bejuttatása jelentősen javíthatja a kezelést.

Az egyetlen emberi hajszálnál ezerszer kisebb, nanomicelláknak nevezett narazint apró kapszulákba csomagolták, ami így sokkal mélyebbre tudott behatolni a bőrbe, mintha csak vízzel keverték volna.

Egy mikroszkopikus antibakteriális vegyület hamarosan enyhülést hozhat a gyulladásos bőrbetegségben, az acne vulgarisban szenvedő százmillióknak Forrás: GEtty Images

A kutatócsoport megállapította, hogy a speciális nanorészecske-szállító rendszerük több mint 100-szorosára javította az oldhatóságot az egyszerű vizes keverékhez képest. Ez részben a Soluplus nevű vegyület használatának köszönhető, amely javította a nano-micellák oldhatóságát és a hatóanyag-leadás stabilitását.

A micellás készítmény hatékonyan juttatta a narazint az akne célpontjaira, szemben a vegyület oldatával, amely nem tudott átjutni a bőrrétegeken

– mondta Sanjay Garg, a Dél-Ausztráliai Egyetem gyógyszerésztudósa a ScienceAlert online tudományos portának.

Míg a kutatók egy sertésfül bőrét használták a kísérleteikhez, a tényleges akne esetében a hatóanyagnak a bőr alatti szőrtüszőkbe kellene bejutnia. A Cutibacterium acnes ezekben a tüszőkben és a hozzájuk kapcsolódó faggyúmirigyekben „burjánzik".

Egyre tudnak meg az okairól

A következő lépésben a szakemberek megnézik, hogyan működik mindez a valódi embereken, de a korai jelek ígéretesek. Az eredmények alapján

a narazin nanorészecskés gél mélyen bekerülhet oda, ahol a C. acnes lappang, így nagy kárt tehet a baktériumokban, amikor „odaér".

Egy másik biztató eredménynek számít, hogy a tudósok által előállított gél négy héten át stabil maradt szobahőmérsékleten. Ez egy újabb jó jel abból a szempontból, hogy a kezelés készen áll a használatra.

A tudósok egyre többet tudnak az akne okairól, és a betegség jobb megértése azt is jelenti, hogy jobb módszereket tudnak kidolgozni arra vonatkozóan, hogy milyen kezelések működhetnek a legjobban. Különösen, mivel a meglévő módszerek egyre kevésbé hatékonyak az antibiotikum-rezisztencia lassú terjedése miatt.

Az akne a világ népességének körülbelül 9,4 százalékát érinti súlyosan, és főként a serdülőknél okoz szorongást, szégyent, szorongást, alacsony önbizalmat és társadalmi elszigeteltséget az érintettek körében

– mutatott rá Fatima Abid gyógyszerész, a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatója. – Bár számos szájon át szedhető gyógyszert írnak fel az akne kezelésére, ezek számos káros mellékhatással járnak.

Hozzátette: a legtöbb rosszul oldódik vízben, ezért a legtöbb beteg és klinikus a helyi kezeléseket részesíti előnyben.