Rácz András beszédében kiemelte, bár nehezebb észrevenni, de a természeti örökség legalább akkora nemzeti kincs, mint az épített örökség. Ezen terület nem egybefüggő, mozaikos, feldarabolt állapota okán állandó beavatkozást igényel a fenntartása - ezt a munkát végzi a hazai 10 nemzeti park 1300 kollégája - írják a közleményben.
Az államtitkár hozzátette, az elmúlt 13 évben csaknem 465 beruházást végeztek el a nemzeti park igazgatóságok
és mintegy 90 milliárd forintot költöttek el a természeti állapot javítását célzó fejlesztésekre,
ennek eredményeként 300 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát - számolt be a szaktárca. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében a 2014-2023-ig tartó időszakban a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre mintegy 100 ezer hektár területen.
E fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek kétharmada pedig vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek fontos, unikális értékét képzik a Kárpát-medencének - emelte ki Rácz András a közleményben.
Az államtitkár emlékeztetett, ebből a keretből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hét beruházást hajtott végre mintegy 2,8 millió forint összértékkel, ezáltal csaknem 2800 hektáron történtek az ökológiai környezet állapotát javító intézkedések. Egész Európában egyedülálló, hogy Magyarországon a 10 nemzeti park igazgatóság működési területe lefedi az egész országot.
Ezen felül 330 ezer hektár állami tulajdonú védett természeti terület áll a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében - hangsúlyozta Rácz András, majd hozzátette: ez jellemzően gyepterület, amelyen őshonos magyar haszonállatokkal végzik a legeltetést, ehhez pedig infrastruktúra szükséges - olvasható a közleményben. Az államtitkár rámutatott,
egyre nagyobb társadalmi érdeklődés mutatkozik a természetközeli, aktív kikapcsolódás iránt,
ezért a nemzeti parkok bemutatási tevékenysége is hangsúlyosabb, az évi regisztrált látogatószám már meghaladta 1,6 millió főt.
A jelenleg záruló 580 millió forint nagyságrendű KEHOP projekt a vizes élőhely-rekonstrukció fejlesztésére fókuszált, amely alkalmával a Tihanyi Belső-tó állapotának javítása is megtörtént.
Az ökológiai állapotjavításon felül bemutatási elemeket is tartalmazott a projekt, valamint a kezelési infrastruktúra fejlesztéseként többek között javultak a juhtartás feltételei is - emelte ki Rácz András az Agrárminisztérium közleményében.