Itt a lehetőség, hogy végleg kiirtsuk az egyik legbosszantóbb kártevőt

címerespoloska

A címerespoloskák (Pentatomidae) napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Kártevő fajaik gazdasági jelentősége miatt egyre intenzívebbek az e rovarcsoporttal kapcsolatos kutatások, ugyanakkor életmódjukat, viselkedésüket illetően még számos fehér folt van ismereteinkben. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi vizsgálataik során olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit, így az ellenük való környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Scientific Reports tudományos folyóiratban jelent meg.

A kémiai ökológia az élőlények és környezetük közötti, kémiai úton végbemenő kölcsönhatásokkal foglalkozik. A kutatások jelentős részben a fajon belüli kommunikációt szolgáló vegyületekre – például a különböző rovarfajok szexferomonjaira – fókuszálnak, és a korábban elért eredmények számos esetben a növényvédelem gyakorlatában is alkalmazhatók.

A címerespoloskák esetében is nagyrészt a szex- és aggregációs feromonokat vizsgálják, ezen a téren is még több nyitott kérdés van. Egyes fajoknál a kutatók azt tapasztalták, hogy az azonosított feromonvegyületek nem csalogatják közvetlenül az illatforráshoz a poloskákat, hanem azok csupán a közelben szállnak le, és utána más kommunikációs módszerrel kutatják fel és azonosítják a partnert. Számos faj egyedei a növényen keresztül terjedő rezgések segítségével találnak egymásra a párkeresés során. Ez az összetett kommunikációs rendszer azonban nehézkessé teheti a kutatásokat és a megfelelő növényvédelmi célú eszközök kifejlesztését is.

Címerespoloska Forrás: ATK

A nemzetközi kutatások eredményei több faj esetében is azt mutatták, hogy hiába váltanak ki viselkedési választ az azonosított vegyületek, nem sikerül csapdába csalogatni velük a poloskákat. Ezért olyan vizsgálatokat is végeztek, ahol növényekre akasztottak ki csalétkeket, és az odaérkező egyedeket számolták össze. Ez azonban a gyakorlati felhasználás szempontjából kevésbé előnyös, mert nem teszi lehetővé előrejelző csapdák kifejlesztését.

Az ATK NÖVI munkatársai a közelmúltban a kártevő díszes káposztapoloskával (Eurydema ornata) végzett laboratóriumi és szabadföldi kutatásaik során

olyan növényi illatanyagot találtak, amely csalogatja a faj kifejlett egyedeit.

A felfedezés érdekessége, hogy ez a kutatás szolgált elsőként eredményekkel az Eurydema fajok szabadföldi csalogatását illetően.

Az egyedek illatanyaggal történő csapdázásának gyakorlati jelentősége, hogy az előrejelzésre és a monitoringra alkalmas környezetbarát növényvédelmi eszközök kifejlesztésének alapjául szolgálhat. A kutatási eredmények egyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a címerespoloskák esetében a növényi illatanyagok vizsgálata is jelentős perspektívákat hordozhat magában.