A sztereotíp darázs a szögletes, fekete-sárga csíkos rovar, a kecskedarázs (Vespula vulgaris). Arról hírhedt, hogy agresszív, többször csíp és a társadalomhoz való hozzájárulása kevés. De ez csak egy a több mint 100 ismert darázsfaj közül, melyeknek sokféle megjelenése van, és sok nem is csíp. Az kecskedarazsak lenyűgöző tanulási képességekkel bírnak a vizuális feladatokat illetően, különböző módokon attól függően, hogy oktatják őket. A darazsak felismerik az emberi arcokat és más komplex feladatokat is megtanulnak.
A kecskedarazsak központi-hely gyűjtögetők, vagyis emlékeznek a nyereséges táplálékforrásra és visszatérnek oda - legyen az cukor, hús, vagy a mi üdítőitalunk egy grillsütőnél. Ez a viselkedés lehetővé teszi a kutatóknak, hogy az egyes darazsakat megtanítsák, hogy visszatérjenek a kísérlethez egész nap.
A kutatók cukros vizet kínáltak a darazsaknak, aztán mindegyik egyeden elhelyeztek egy azonosítási pontot. Egy darázs aztán folyamatosan vissza fog térni, hogy részt vegyen a kísérletben addig, amíg a kutatók a cukros jutalmat adják. A darazsak lelkes önkéntesek voltak, akik repültek némi távolságot, hogy részt vegyenek a kísérletben. A darazsaknak 10 próbát kellett kiállniuk, hogy egy vizuális feladatot megtanuljanak, aztán további 10 próbát jutalom nélkül, hogy teszteljék, vajon tanultak-e? A darazsak a tanulás során minden jó választásért cukros vizet kaptak, és folyamatosan visszatértek a kísérlethez, hogy befejezzék mind a 10 próbát.
A kutatók megtanították a darazsakat, hogy különbséget tegyenek kék kártyák eltérő árnyalatai között. A színek a darazsak látásának meglehetősen hasonlóak, ezért a feladat nehéz. Háromféle módon értékelték a darazsak tanulását, hogy meghatározzák, hogy tanulnak a legjobban.
Először abszolút kondicionálással tanították a darazsakat a színek megkülönböztetésére. Ekkor a darazsaknak cukros vizet adtak a megfelelő színű kártyán anélkül, hogy látták volna a másik színt. Mutattak a másik színű kártyából is, hogy teszteljék, vajon a darazsak képesek-e megkülönböztetni a két színt. A második módszer étvágygerjesztő diffrenciális kondicionálás volt. Ekkor mindkét kártyaszínt megmutatták a tanulás során. A darazsakat megjutalmazták, ha a megfelelő színű kártyán landoltak és nem kaptak jutalmat, ha a nem megfelelő színű kártyán landoltak. A harmadik módszer étvágyelvelő diffrenciál kondícionálás volt. Ekkor a darazsak jutalmat kaptak, ha a megfelelő színre szálltak és egy keserű folyadékot kaptak, amikor a nem megfelelőre szálltak. A tanulás során újra megmutatták mindkét színt.
Az első módszernél a darazsaknak nem sikerült a megfelelő színt azonosítani. De a másik két módszernél sikeresen átmentek a vizsgán.
Tehát a darazsaknak fontos volt, hogy megnézzék és összehasonlítsák a két szint egyidejűleg, hogy képesek legyenek tanulni. A legjobban akkor tanultak, amikor édes jutalom volt az egyik színen és keserű folyadék a másikon.
A tudósokat egyre jobban érdekli a darazsak intelligenciája. Egy nem régi tanulmány megmutatta, hogy két lódarázsfaj képes megtanulni, hogy különbséget tegyen két szín között, amikor az egyik színt cukros vízzel társították. A lódarazsak aztán képesek voltak megfordítani ezt a tanulást, amikor a jutalmazott színt megváltoztatták. Ez a megfordítás tanulás feladat megoldása kihívás kicsi agyak számára. Más tanulmányok megmutatták, hogy a papírdarazsak specializált arcfelismerő képességgel fejlődtek. Egy papírdarázsfaj gyorsabban és pontosabban képes különbséget tenni a normál darázsarc képek között, mint a nem arc képek, vagy manipulált arcok között. Így össze lehet hasonlítani, hogy az arcfelismerés hogy fejlődhetett a kis rovaragyakban a nagyobb főemlősökéhez képest.
A kutatók azt is bebizonyították már, hogy a darazsak (és a méhek) me tudják tanulni, hogy különbséget tegyenek az emberi arcképek között.
A darazsak sok ökoszisztémában fontos szerepet játszanak, mert kontrollálják a kártevőket és beporozzák a virágokat. Például sok ausztrál orchidea a darazsak beporzására számít és több száz más növényfaj is. A darázs beporzás azonban viszonylag kevéssé tanulmányozott. Bár a méhek és más rovarok általi beporzás gazdasági értéke jól tanulmányozott, az, hogy a daeazsak milyen mértékben járulnak hozzá a terméshozamhoz jelenleg nem ismert. Sok darázs kártevőnek tekintett lényeket eszik, mint például a poloskák, pókok, csótányok és legyek. Vannak darazsak, akiket kártevők elleni védekezéskhez kereskedelmileg árusítanak.
(Forrás: https://theconversation.com/)