Titus Livius római történész a Róma története XCI. könyvének egy rövid töredékében úgy írja le Castra Aeliát, mint egy úgynevezett oppidumot, ahol Quintus Sertorius tábornok a berendezte téli szállását rendezte be a köztársaság korszakában, a keltibériai Contrebia város sikeres ostroma után.
Ahogy arra a régészek emlékeztettek, Castra Aeliát Krisztus előtt 200 körül alapították, és a Sertorius által vívott háború során pusztult el,
amikor Metellus Pius és Nagy Pompeius tábornokok hadjáratot indítottak a Gaius Mariushoz hű Sertorius ellen.
Ez egy olyan város volt, amelyet egy világos merőleges várostervezés szerint alakítottak ki
– mondta Borja Díaz, a Zaragozai Egyetem régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Továbbá jelentős számú kerámiára és kőre készített latin feliratot is találtak már itt, ami azt bizonyítja, hogy az ott élő emberek latinul írtak és beszéltek.
A stratégiai helyen fekvő La Cabañeta városa a folyón át érkező áruk belépési és újraelosztási pontja lehetett, azonban Krisztus előtt 70 körül (ami megfelel a sertoriai háború időszakának) a várost a földdel tették egyenlővé, amit az égetés és pusztítás rétegei bizonyítanak.
A tudósok szerint a köztársaság korából nagyon kevés római város nyújt egyértelmű képet a római várostervezésről,
a La Cabañeta fórumlelet azonban értékes betekintést nyújt annak a városmodellnek a kialakulási szakaszába, amely később a római városok szabványává vált.