Vannak régészek, akik Peru fővárosát hagymaént határozzák meg, aminek sok történelmi rétege van, mások meglepetések dobozának tekintik.
A gázhálózat kiterjesztése az elmúlt 19 évben több mint 1.900 különböző féle régészeti leletet eredményezett, köztük múmiákat, kerámiát és textileket. Ezek főleg sík talajon lévő temetési helyszínekhez kapcsolódtak.
A városnak több, mint 400 nagyobb régészeti helyszíne is van elszórva a városban. ezek a szentnek tartott vályogtégla konstrukciók (bennszülött kecsua nyelven: huacas) dombok tetején vannak. A relikviák száma nem meglepő.
A területet, ami ma Lima, több mint 10.000 éven át inka kor előtti kultúrák lakták, aztán az Inka Birodalom maga és aztán a spanyol hódítók által 1535-ben behozott gyarmati kultúra. Amikor a spanyolok megérkeztek a 16. században egy teljes populációt találtak, mely 3 völgyben élt, ami ma Lima.
A bálák pamut szövetbe burkolt, liánokból sodort kötelekkel megkötött ősi férfi ülőhelyek voltak árkokban a felszín alatt 30 centiméterre. A temetési batyu valószínűleg 2 felnőttet és 6 kiskorút tartalmazott. A 8 temetési köteget néhány párolt csirke étterem közelében és Peru egyetlen nukleáris erőművéhez vezető útján találták.
A régészek azt remélik, hogy a leletek az inka előtti kultúrához, az Ichma kultúrához tartoznak.
Az Ichma kultúra Kr.e.1100 körül jött létre és arra a völgyre terjedt ki, ami ma Lima, míg beolvadt az Inka Birodalomba a 15. század végén.
Időnként kiderül, hogy a régészeti leletek újabb kori időkből származnak. 2018-ban a La Flor környéken dolgozó régészek a 19. században eltemetett 3 kínai emigránst tartalmazó fából készült koporsót találtak. A testek mellett opium füstölő pipákat, kézzel készített cigarettákat, cipőket, kínai játékkártyákat, egy 1898-ban vert perui ezüst érmét és egy Lima déli részén lévő birtokon 1875-ben keltezett spanyolul írt munkaszerződés teljesítésének igazolását találták.
(Forrás: https://phys.org/)