A tudósok úgy figyelték meg ezt a bomlást, hogy figyelték egy mag szétesését és megmérték a bomlástermékeket. A tanulmányt a Physical Review Letters magazinban publikálták.
Korábban a tudósok megfigyeltek, a pozitív béta-bomlást követő érdekes radioaktív bomlási módokat. Ilyenkor a proton neutronná alakul és egy pozitron és egy antineutrinó formájában kibocsátja a létrejött energia egy részét.
Ezután a kezdeti béta-bomlás után, a létrejött magnak van elég energiája, hogy lefőzzön extra részecskéket és stabilabbá tegye magát. Első ízben figyelték meg ezt az új bomlási módot: béta-bomlást követően 3 héliummag (alfa részecskék) és egy proton kibocsátása. A felfedezés informálja a tudósokat a bomlási folyamatokról és a mag tulajdonságairól a bomlás előtt.
Ebben a kísérletben a kutatók egy részecskegyorsítót használtak, a ciklotront, a Texasi A&M Egyetem Ciklotron Intézetében, hogy nagy energiájú (megközelítőleg a fénysebesség 10%-a) radioaktív magsugarat hozzanak létre.
Ezt a radioaktív anyag, oxigén-13 sugarat egy eszközbe (Texas Active Target Time Projection Chamber (TexAT TPC).) küldték. Az eszközt a ritka izotópsugarakkal való kísérletezéshez tervezték.
A detektor belsejében megáll az anyag, a detektor megtelik szén-dioxid gázzal, és körülbelül 10 millimásodperc után elbomlik egy pozitront és egy neutrínót (pozitív béta-bomlás) bocsátva ki. A oxigén-13-at és egy atommagot helyeztek a detektorba és a TexAT TPC eszközzel megmértek minden részecskét, ami keletkezett a béta-bomlást követően. Aztán egy számítógépes programmal elemezték az adatokat, hogy azonosítsák a részecskék által a gázban hagyott nyomokat. Ez lehetővé tette számukra, hogy azonosítsák a ritka eseményeket (1.200 bomlásból csak egyszer történik), amikor a részecskékből 4 a béta-bomlást követően bocsátódtak ki.
(Forrás: https://phys.org/)