A közlemény szerint a Gaia asztrometriai űrobszervatórium számtalan dimenzióban térképezi fel a galaxisunkat és környezetét, a minden korábbinál nagyságrendekkel pontosabb csillagkatalóguson dolgozva. Segítségével nagyon részletes képet kaphatunk helyünkről az Univerzumban, és a rengeteg különböző típusú égitest működéséről körülöttünk. Most újabb tudományos eredményeket közölt a programban közreműködő több mint négyszáz csillagász, akik immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot dolgoztak fel.
A konzorcium munkájában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének nyolc kutatója is részt vett. Mint a kutatók írták,
az új adatok izgalmas és váratlan tudományos eredményeket hoztak magukkal,
amelyek messze meghaladják a Gaia űrtávcső eredetileg tervezett képességeit is. "Csak az omega Centauriban félmillió új csillagot találtunk, amelyeket eddig a Gaia nem látott - és ez csak egyetlen halmaz!" - számolt be a közleményben Katja Weingill, németországi Leibniz-Institute for Astrophysics Potsdam (AIP) munkatársa és a szakcikk vezető szerzője.
A kutatók szerint az eredmények egyértelműen túlszárnyalják az űrtávcső tervezett képességeit. Az adatok segíteni fognak a csillagászoknak abban, hogy megértsék, hogyan működnek ezek a kozmikus építőelemek. Ez kulcsfontosságú lépés lesz ahhoz, hogy igazolják galaxisunk korát, meghatározzák a középpontját, kiderítsék, hogy milyen ütközéseken ment át, ellenőrizzék a galaxisok fejlődési modelljeit, és következtessenek akár magának az egész Univerzumnak a korára is.
Bár a Gaia nem kozmológiai célokra készült, új eredményei kitekintenek a távoli világegyetembe is. "A Gaiának köszönhetően rájöttünk, hogy az általunk látott objektumok egy része nem egyszerű csillag, még ha annak is tűnnek.
Ezek valójában nagyon távoli, lencsézett kvazárok - rendkívül fényes, energikus galaxismagok, amelyeket fekete lyukak táplálnak.
Most 381 erős jelöltet mutatunk be, amelyek lencsézett kvazárok lehetnek, és közülük 50 esetében ezt nagyon is valószínűnek tartjuk: ez a lista aranybánya a kozmológusok számára, és a valaha közzétett legnagyobb számú jelölt egyszerre" - magyarázta Christine Ducourant, a francia Laboratoire d'Astrophysique de Bordeaux munkatársa.
Emellett több új eredmény jelent meg a minket körülvevő izgalmas és néha rejtélyes égitestekről is. Az egyik például a Naprendszert benépesítő kisbolygókról árul el új dolgokat. Az új mérési adatok közel megkétszerezték a megfigyelési időt, lehetővé téve, hogy a kutatók hússzor pontosabban határozzák meg több mint százötvenezer kis égitest pályáját.
Ez többek között bolygónk védelme szempontjából is nagyon fontos eredmény.
Egy másik szakcikkben a Tejútrendszer korongját térképezték fel, a csillagok fényében látható gyenge jeleket, a csillagok között lebegő gáz és por halvány lenyomatait felhasználva.
A kutatók hatmillió csillag színképét adták össze ehhez, hatalmas adatbázist összeállítva a gyenge színképvonalakról, amelyeket még sosem vizsgáltak ilyen nagy mintán. A jel származásának felderítése segíthet majd a galaxisunkban végbemenő összetett és összefonódó fizikai és kémiai folyamatok tanulmányozásában, valamint abban, hogy jobban megértsük a csillagok között található anyag tulajdonságait.
Végül, de nem utolsósorban egy további szakcikk tízezer pulzáló és kettős vörös óriáscsillag dinamikáját mutatja be az eddig elérhető legnagyobb ilyesfajta adatbázisban. Ezek a csillagok kulcsfontosságúak a kozmikus távolságok kiszámításában, a csillagok jellemzőinek és fejlődési útjainak vizsgálatában.
Az új kiadással jobban megérthetjük, hogyan változnak ezek a lenyűgöző csillagok az idő múlásával – írták. "A Gaia egyértelműen az európai űrcsillagászat zászlóshajója. A mi részvételünk benne, ahogy más ESA missziókban is, mutatja,
hogy a magyar csillagászok ott vannak a tudomány élvonalában.
Nem egyszerűen felhasználjuk csak a kiadott adatokat, hanem részt veszünk az előállításukban is" - összegezte Molnár László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa és a Gaia konzorcium tagja.
Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a csillagok és a Tejútrendszer kutatására. A Gaia előző, harmadik adatközlése 2022 júniusában jelent meg, a Tejútrendszer legrészletesebb térképét bemutatva. A következő, negyedik adatközlés legkorábban 2025 végére várható.
A tervek szerint segítségével a csillagászok még pontosabban megismerhetik a csillagok színét, helyzetét és mozgását, felmérhetik a változócsillagokat és a többes csillagrendszereket, azonosíthatnak kvazárokat és galaxisokat, összegyűjthetnek új exobolygó-jelölteket.