Rekord aszály sújtotta az Amazonas esőerdejét, ami emberek által vésett petroglifákat hozott a napvilágra, amelyek akár 2000 évesek is lehetnek. Ezeket normál viszonyok mellett a régió egyik legnagyobb folyójának vize lepi el. A prekolumbiánus bevéséseket a brazil város, Manaus egyik pontján találták, ahol a Negro-folyó sötét vizei találkoznak az Amazonas-folyó okkersárga víztömegével. A vésett képek embereket, állatokat, és geometriai alakokat ábrázolnak, például négyzeteket és köröket.
A régészek már korábban megpillantották a rejtélyes bevéséseket - 2005-ben, 2009-ben és 2010-ben – amikor súlyos aszály sújtotta a régiót ésa folyó vízszintje lecsökkent. A petroglifákat hivatalosan 2010-ben jegyezte fel a Brazil Nemzeti Történelmi és Művészeti Örökség Intézete (Brazil's National Historical and Artistic Heritage Institute (IPHAN) historikus értékekként.
Október 21-én egy expedíción Carlos Augusto da Silva, az Amazonasi Szövetségi Egyetem kutatója, aki a petroglifákat tanulmányozza, több mint 100 petroglifáról számolt be; a legtöbb, amit valaha azonosítottak a Negro-folyó mentén.
A petroglifák egy brazil kulturális örökségi helyszínen vannak a sziklákba vésve. A hely neve "A Vizek Találkozása ("Encontro das Águas"). A Negro-folyó idén érte el az 1902-ben elkezdett feljegyzések óta mért legalacsonyabb szintjét. És a vízszint folyamatosan esik: októberben átlag 10.6 centiméterrel csökkent naponta.
A brazil környezetvédelmi minisztérium bejelentette, hogy az aszály az amazonasi esőerdőben több tényező kombinációjának az eredménye: az El Nino jelenség a klímaváltozás miatt rosszabbodott, plusz nagy mennyiségű kiszáradt szerves anyag található ott.
Az Amazonas vízszintje többször is ingadozott az évezred folyamán, például amikor nyolc és négyezer évvel ezelőtt a klíma szárazabb, és a folyószint valószínűleg sokkal alacsonyabb volt, mint ma. A jelenlegi szárazság azonban részben az ember okozta tényezőkkel áll összefüggésben, nem pedig csak természetes okai vannak.
A régészek nem egészen biztosak mikor lettek a sziklákba vésve a Negro menti petroglifák. Nehéz datálni ezeket közvetlenül a sziklákban, ha nincsen ezekhez társuló organikus anyag. De a területen vannak más egyéb nyomok. Így például olyan kerámiákat találtak a régészeti lelőhelyen a petroglifák közelében, melyek 2000 évesek a szénizotópos kormeghatározás szerint. Silva azt mondja, még túl korai volna azt állítani, hogy ugyanaz a népcsoport csinálta a véséseket is, mint a kerámiákat. "A Vizek Találkozása" nagyon dinamikus mozgású vítömegnél található, így a kerámiákat akár oda is sodorhatták a folyók, ami azt jelenti, hogy azok az emberek akik a kerámiákat készítették lehet, hogy nem azonosak azokkal, akik a petroglifákat alkották. Ráadásul hasonló sziklametszetek sok helyen megjelennek az Amazonas-folyó mentén, az egyik a Manaustól körülbelül 800 kilométerre van északkeletre.
A víz általában segít elrejteni és tartósítani a petroglifákat, ezért a régészek aggódnak a jelenlegi szárazság okozta kitettség miatt, különösen, mióta híre ment a felfedezésnek és a kíváncsiág oda vonzza az embereket.
Silva azt mondja, hogy a leletek a terület múltbéli lakosainak intelligenciáját és ügyességét bizonyítják. Ez az Amazonas kultúrájának egyfajta újjászültése a történelemben, amit egykor a nyugati társadalom tagadott. Sziklás anyagba olyan mintát vésni, ami hosszú ideig fennmarad, fejlett technikát és generációk óta átadott tudást igényel.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)