A tárca közleménye szerint az államtitkár a beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) keretében 2014-től 2023-ig mintegy 40 milliárd forint nagyságrendben, több mint 100 ezer hektáros területen dolgoztak a nemzeti parkok munkatársai. Ezen projektmegvalósítás kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciós tevékenység volt, amelynek kétharmada - a csütörtökön záruló projekttel együtt - a vizes élőhelyekre fókuszált.
Rácz András arról beszélt, hogy Magyarország teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent,
amely nemzeti örökséggel a környező országok nem rendelkeznek.
Ezek a területek emberi tevékenységnek köszönhetően feldarabolódtak, a jó természetvédelmi állapot megőrzése pedig a nemzeti parkok folyamatos beavatkozását, munkáját igényli.
A természetvédelem sajátos terület, hiszen az állami erőfeszítés; a jogszabályalkotás, illetve a nemzeti parkok több mint 1300 kollégájának a terepmunkája rendkívül fontos,
de a helyben élők támogatása nélkül nem érne célt
- méltatta az összefogást az államtitkár.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Kehop keretében 8 projektben vett részt, így csaknem 2,4 milliárd forint nagyságrendben, 2800 hektáron történtek a természeti állapot javítását célzó beruházások.
Ugyanezen célból a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) keretében 7 projektben, 2,8 milliárd forint keretösszeggel, 2400 hektáros területen hajtottak végre fejlesztéseket a nemzeti parkok - emelte ki Rácz András, majd hozzátette: a jelenleg záruló 530 millió forint nagyságrendű projekt többek között a Velencei-tavi Madárrezervátumot, a Dinnyési Fertőt és a Sárrét Tájvédelmi Körzetet is érintette - olvasható az AM közleményében.