Meggyilkolták Karikó Katalin rokonait

Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus

Nemrégiben jelent meg Karikó Katalin Áttörések című önéletrajzi könyve, amelyben élete olyan hihetetlen eseményeibe is beavatja az olvasókat, mint amikor kislánya plüssmackójába varrva csempészett valutát, amellyel fel is szállt egy Brüsszelbe induló repülőre - írta a Blikk.

A Nobel-díjas kutatóbiológus Kunhegyesen élt ükszülei kegyetlen rablógyilkosság áldozatai lettek

Bár a tudós kevés részletet mutat be a szörnyű esetről, Dulai Péter író, kriminológus kiderítette, hogy több tettes is magára vállalta a cselekményt, de egyikre sem tudták rábizonyítani a bűnösséget. Karikó Katalin megosztott a családi életéből egy döbbenetes tragédiát is, amelyre most Dulai Péter, a népszerű Élet elleni bűncselekmények-oldal szerkesztője figyelt fel.

Anyuka dédszüleit meggyilkolták. Ennél többet nem tudok. Nem tudom megmondani, ki tette és miért, csak annyit tudok, hogy a Kunhegyesen élő Szász Károlynak és feleségének élete hirtelen és erőszakosan ért véget

— idézte az 1934-es esetről író Karikót a kriminológus.

Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A szörnyűséges esetről ugyan Karikó nem sok részletet tudott, ám Dulai Péter megnézte, írtak-e valamit róla a korabeli lapok, és a jelek szerint meg is találta az ügyet.

A legtöbbet egy kilenc évvel később megjelent törvényszéki közleményből lehet megtudni. Ez a Magyar Országos Tudósítóban 1943. június 2-án jelent meg.

Az anyag elolvasása után elmondható, hogy nem csak Karikó Katalin nem tudja, ki/kik követte/követték el az ükszülei sérelmére elkövetett bűncselekményt, az ügy ugyanis felmentéssel zárult. Pontos dátumot egyébként nem találtam, de a kettős rablógyilkosság pár nap eltéréssel éppen 89 éve történt. A kunhegyesi kettős rablógyilkosság vádlottját a tábla felmentette

—jegyezte meg Dulai.

A vádlottat annak ellenére felmentették, hogy beismerte a kettős gyilkosság elkövetését.

A korabeli tudósításban ez a szöveg olvasható a Karikó ükszülei ellen elkövetett szörnyűségről

„Egy ismeretlen fiatalember éjszaka behatolt Szász Károly gazdálkodó lakásába, ahol közvetlen közelről Szász Károlyt pisztollyal háromszor fejbe lőtte, majd Szász Károlynét ölte meg ugyancsak pisztolylövéssel. A gazdálkodó házaspár a gyilkos merénylet folytán életét vesztette. A tettes ugyanakkor 3500 pengőt elrabolt.

A Szász házaspár rablógyilkossági esetében a gyanú Gonda /Kasza/ Istvánra terelődött, aki bejáró cseléd volt Szászéknál.

Csendőri nyomozás során ez a gyanúsított a kettős rablógyilkosság elkövetését beismerte. A csendőrség huszonnégy pontba foglalta össze azokat a gyanús okokat, amelyek Gonda terhére felmerültek.

A gyanúsított azonban hamarosan visszavonta a beismerő vallomását s mert döntő bizonyíték nem merült fel ellene, az ügyészség megszüntette a további eljárást és Gondát szabadlábra helyezte."

Csendőrök. Forrás: Fortepan/Karabélyos Péter

Az ügyben a csendőrség azonban tovább nyomozott, és a gyanú ekkor már egy bizonyos Geszti Miklósra terelődött.

Őt 1935. február 15-én letartóztatták, de öt nap múlva ő is szabadlábra került és vele szemben is megszüntette a nyomozást az ügyészség.

Két évvel később többrendbeli rablógyilkosság és egyéb bűncselekmények miatt eljárás indult egy Szunyogh Lajos nevű egyén ellen, aki a csendőrségen történt kihallgatása során, illetve a törvényszéki elmeorvos szakértők előtt is beismerte, hogy a Szász Károly és neje elleni rablógyilkosságnak ő a tettese.

A vizsgálóbíró előtt azonban már visszavonta ezt a vallomását, az ügyészség pedig ellene – bizonyítékok hiánya miatt – nem emelt vádat.

Négy évig semmi nem történt, de 1941-ben egy névtelen feljelentés érkezett a szolnoki ügyészséghez, amely a Szász-féle rablógyilkosság elkövetésével egy Ibolya nevű ügyvédet és egy Horog nevű kocsmárost vádolt és Geszti Miklóst azzal gyanúsította, hogy a birtokában egy pénzverőgépet őriz.

Megindult a nyomozás és Geszti Miklóst letartóztatták. Többször kihallgatták, amikor tagadta a kémkedést és a pénzgyártást, de a Szász-féle gyilkosságot magára vállalta.

Ám közben Geszti Miklóst újból kihallgatták, és ő a kétrendbeli rablógyilkosság bűntettét „ez alkalommal is töredelmesen beismerte".

Ettől még az ügy nem zárult megnyugtatóan. 1941. október 16-án a vizsgálóbíró előtt már a beismerő vallomásait mind visszavonta.

Pengő. Reprodukció: Origo

Az ügyészség azonban most már vádat emelt ellene egy korábbi rablógyilkosság miatt – amelyben a tettes 2000 pengőt rabolt el, és amelyet szintén magára vállalt –, és megvádolta Karikó ükszülei megölésével is, így került az ügy a szolnoki törvényszék elé.

A főtárgyaláson a vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Kihallgattak több tanút, de ezeknek a vallomása nem nyújtott elegendő terhelő bizonyítékot a vádlott terhére, aki azzal is védekezett, hogy az előző beismerő vallomásokat kényszer hatása alatt tette.

A bizonyítási eljárás befejezése után a szolnoki törvényszék felmentette Geszti Miklóst az ellene emelt vád alól olyan indokolással, hogy noha gyanúokok felmerültek ellene, azonban ezek bizonyító erővel nem bírtak, tehát a vádlottat fel kellett menteni.