Bármennyire csábítónak tűnik is sokak számára, hogy a cukorbetegeknek szánt gyógyszereket fogyókúrára használják, nem jól teszik, ugyanis ezek a szerek komoly emésztőszervi problémákat okozhatnak – mutat rá a University of British Columbia (UBC) munkatársainak legújabb tanulmánya. A széles körű epidemiológiai felmérés azt mutatta, hogy az USA-ban és Kanadában egyebek közt Wegovy, Ozempic, Rybelsus és Saxenda márkaneveken forgalmazott gyógyszerek, amelyek az ún. GLP-1 agonisták gyógyszercsoportjába tartoznak,
olyan súlyos mellékhatásokat idézhetnek elő, mint a gyomorbénulás, a hasnyálmirigy-gyulladás és a bélelzáródás.
Korábbi elemzések az ilyen szerekkel kezelt diabéteszes betegek körében már felismerték e komplikációk némelyikének a fokozott kockázatát, azonban ez az első olyan nagyléptékű, népességszintű tanulmány, amely azokban a nem-diabéteszes páciensekben vizsgálta az emésztőszervi mellékhatások előfordulását, akik kimondottan fogyókúrás céllal használják a GLP-1 agonistákat. A közlemény a JAMA szakfolyóiratban látott napvilágot.
„Mivel rendkívül széles körben használt gyógyszerekről van szó, hiába viszonylag ritkák ezek a mellékhatások, fel kell rájuk hívnunk azoknak a figyelmét, akik súlycsökkentés céljából akarják szedni őket – szögezte le Mohit Sodhi, a UBC kísérletes orvostudományi programjának hallgatója és a cikk első szerzője, akinek a kutatási témája a leggyakrabban felírt gyógyszerek mellékhatásainak felmérése. – A várható előnyök és kockázatok mérlegelése egészen másképpen alakul attól függően, hogy valaki a cukorbetegség kezelésére, kóros elhízás ellen, vagy szimplán csak fogyókúrás célból használ ilyen szereket. Az amúgy teljesen egészséges emberek valószínűleg kevésbé hajlandóak elfogadni ezeknek a potenciálisan súlyos mellékhatásoknak a kockázatát."
A GLP-1 agonistákat eredendően a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére fejlesztették ki, de az elmúlt évtized során rendkívüli népszerűségre tettek szert az USA-ban a fogyókúrázni kívánók körében.
Csak 2022-ben közel 40 millió alkalommal írtak fel az USA-ban ilyen szert fogyókúrás céllal.
2021-ben valóban engedélyezték e gyógyszerek egyes formáit az elhízás kezelésére, de ez még mindig nem ugyanaz, mint a fogyókúra, ráadásul az elvégzett viszonylag kis mintaszámú és rövid utánkövetési idejű klinikai vizsgálatok során nem buktak ki a ritka emésztőrendszeri mellékhatások.
"Innen-onnan befutottak egyedi esetjelentések olyan páciensekről, akik fogyókúrás célból szedték ezeket a szereket, és ismétlődő hányingeres-hányásos tünetekkel jelentkeztek, amiket egy gasztroparézisnek nevezett, a gyomor mozgásának gyengülésével járó állapot okozott – ismertette Mahyar Etminan epidemiológus, az UBC orvosi fakultásának szemész szakorvosa. – Mostanáig azonban nagy epidemiológiai vizsgálatból nem voltak erre nézve adataink."
Hogy ezt a tudáshiányt befoltozzák, az UBC kutatói nagyjából 16 millió USA-beli lakos egészségbiztosítási nyilvántartását tekintették át olyan páciensek után kutatva, akiknek 2006 és 2020 között a két legelterjedtebben használt GLP-1 agonista, a szemaglutid és a liraglutid valamelyikét felírták. A felmérésbe bevettek olyan pácienseket, akiknek elhízás szerepelt a közelmúltbeli kórtörténetében, kizárták viszont a diabéteszes diagnózissal rendelkezőket, illetve azokat, akiknek legalább egy további antidiabetikus gyógyszert is felírtak.
A kutatók az egészségügyi nyilvántartás elemzésével megvizsgálták, hogy a GLP-1 agonistával kezeltek közül hány páciensnél alakultak ki a szóban forgó emésztőrendszeri mellékhatások, és ezt a gyakoriságot összevetették azzal, amit egy másik fogyáscsökkentő gyógyszer, a bupropion-naltrexon szedése mellett tapasztaltak.
A bupropion-naltrexonhoz viszonyítva a hasnyálmirigy-gyulladás kockázata 9.09-szeres, a vastagbélelzáródás kockázata 4.22-szeres, a gasztroparézis kockázata pedig 3.67-szeres volt a GLP-1 agonistákat szedők körében.
A hasnyálmirigy-gyulladás heves hasi fájdalommal jár, kezelése pedig az esetek egy részében kórházi felvételt, olykor sebészi beavatkozást igényel. A vastagbélelzáródás megakadályozza a táplálék továbbhaladását a vastagbélben, ami görcsökkel, felfúvódással, hányingerrel és hányással járhat. Súlyos esetekben itt is sebészi megoldásra van szükség. A gasztroparézis vagy gyomorbénulás során a gyomorba került étel nem továbbítódik a vékonybélbe, és a probléma szintén hányingerrel és hányással, illetve hasi fájdalmakkal jelentkezik.
Az epetermelést érintő betegségek terén is mutatkozott némi különbség a két csoport között, ám ez statisztikailag nem bizonyult jelentősnek.
A szerzők hangsúlyozzák: bár ezek a mellékhatások ritkák, a világon sok tízmillióan használják ezeket a szereket, ezért még így is több százezer esettel kell számolni. „Egyre könnyebb hozzájutni ezekhez a gyógyszerekhez. Az USA-ban az emberek csak belépnek egy webshopba és megrendelik őket maguknak, anélkül, hogy tisztában lennének a lehetséges következményekkel. Ez homlokegyenest ellenkezik a tájékozott beleegyezés elvével" – mutatott rá Sodhi.
A kutatók reményei szerint az eredmények nyomán a gyógyszerhatóságok és maguk a gyártók is úgy döntenek, hogy frissítik a betegtájékoztatókat, és feltüntetik bennük a gasztroparézis kockázatát, ami pillanatnyilag nem szerepel a leírt mellékhatások között.
Ez kritikus fontosságú információ a betegek számára, akik időben felkereshetik az orvost és elkerülhetik a súlyosabb komplikációkat, ha tudatában vannak ennek a kockázatnak"
– emelte ki végül Sodhi.