A következő lépés, hogy a való világban megismételjék az eredményeket. Chas Bolton, a Texasi Egyetem kutatója idén kezdi meg a munkát Texasban, ahol remélhetőleg hasonló mintázatokat tudnak izolálni a mérésekben, melyeket az állami szeizmológiai hálózat végez, a TexNet. Ha valaha képesek lesznek előre jelezni a földrengéseket, akkor képesnek kell lenniük mérni, jellemezni, és megérteni mi történik a földrengés előtt közvetlenül.
A földrengések rendszertelen ciklusokban történnek, ezért nehéz tudni, hogy a következő mikor és hol történhet. Bár a szeizmikus dokumentumok azt mutatják, hogy a nagy földrengések előtt rázkódások és más geológiai mozgások történnek, a vetődések annyi random morajt produkálnak, mint a jelentőségteljes rázkódások.
A tudósok régóta keresnek olyan nyomokat, amik segíthetnek jelezni egy útközben lévő földrengést. A kutatók a laborban saját földrengést hoznak létre és mintázatokat keresnek a rengéseket megelőző szeizmikus "zajban". Megmérték a földrengés ciklusokat egy miniatűr, laborban előállított vetődésen. A vetődés csak 5.08 centméter hosszú - nagyságrendekkel kisebb, mint a valódi. Azonban a kísérletek egy rázkódás mintázatot mutattak, ami erősödött és egymáshoz közelebb történtek, ahogy a földrengés közeledett. Ilyen mintázatot nem találtak a lassabb, vagy gyengébb földrengéseknél.nEz a mintázat jelentős, mert azt jelenti, hogy a rázkódások kapcsolatban állnak a fő rázkódással. Ez fizikai magyarázatot ad arra, hogy mi kontrollálja az előrengéseket.
Ilyen mintázatokat detektálni a Föld mélyébe nyúló több száz kilométer hosszú vetődéseken nem lesz könnyű. Mégis a felfedezések rávilágítanak arra, hogy miért fontos összekapcsolni a való világ vetődéseit a szeizmikus monitorokkal, amik érzékelik a finom változásokat a Földben.
Ahhoz, hogy detektálják ezeket az előre jelző jelenségeket, szenzorokra és hosszú távú obszervatóriumokra van szükség, amik megfigyelik ezeket a nyikorgásokat és nyögéseket, amikből megtudni, hogy viselkednek a vetődések a hibához vezető úton.
A kutatók most egy sokkal nagyobb, 0,9144 méter hosszú vetődésen kísérleteznek. Ez segíthet többet megtudni arról, hogy a rázkódás mintázatok hogyan játszódnak le a természetben.
(Forrás: Texasi Egyetem: https://www.jsg.utexas.edu/)