Ősi gránátokat fedeztek fel a Kínai Nagy Falnál

Illusztráció a kínai gránátokra a Nagy Falnál

Képzeljünk el egy történelmi jelenetet, amelyben a Kínai Nagy Fal védelmezői kapják a főszerepet. Lovas katonák vágtatnak, íjászok lőnek, gránátok robbannak. De itt álljunk meg egy pillanatra: gránátok? Igen, azok. A régészek ugyanis egy ősi szerszám- és fegyverraktárat tártak fel Kínában, köztük néhány meglepő, robbanó lövedéket.

Mennydörgés bombának is nevezték

A raktárat felfedező régészek összesen 59 kőgránátot tártak fel ezen a kínai helyszínen és ők maguk is nagyon meglepődtek.

Ez az első alkalom, hogy ilyen fegyverraktárat találtak a Nagy Fal mentén, ami megváltoztatja a korábbi elképzeléseinket

– mondta Shang Heng, a Városi Régészeti Intézet kutatója a Hszinhua hírügynökségnek, amit a ZME Science online tudományos portál idéz. – A gyakorlatlan szem számára ezek a kőszerű tárgyak nem tűnhetnek igazi lövedéknek, de pusztító fegyverek lehettek a csatatéren.

Heng szerint ezeknek a látszólag jelentéktelen köveknek a közepén egy kerek lyuk van, ide került a lőporos töltet. A töltés után le lehetett zárni, majd eldobni őket, amivel nem csak az ellenséget találhatták el, hanem robbanást is okozhattak, hogy ezzel biztosítsák a győzelmet.

A Kínai Nagy Fal Forrás: Wikimedia Commons

Ez az első alkalom, hogy ilyen típusú gránátot találtak a Nagy Fal környékén, de nem ez az első ilyen fegyver, amelyet Kínában fedeztek fel.

A régészek több mint négyszáz hasonló kőgránátot fedeztek fel, amelyek közül sok a Ming-dinasztia (1368-1644) idejéből származik. Ám a kínai bombáknak még hosszabb története van.

Évszázadokkal a Ming-dinasztia előtt, a 10. században az emberek másfajta gránátokat használtak Kínában, amelyeket „mennydörgés bombának" neveztek, és amelyeknek öntöttvasból készült, lőporral töltött héja volt. A kőgránátok ennek gazdaságosabb változatai lehettek.

Komoly pusztítást végzett

A bombák erős muníciót jelentettek a csatatéren. Katapultokkal lőtték ki őket egy pusztító sortűzben. A károkról egy Zhao Yurong nevű parancsnok így írt:

„A barbár ellenség tizenhárom katapultból kilőtt lövedékek szüntelen áradatával támadta az északnyugati tornyot. Minden egyes katapultlövést egy vas tűzbomba követett, amelynek hangja olyan volt, mint a mennydörgés. Azon a napon a katapultlövésekkel szembenéző városi katonák nagy bátorságról tettek tanúbizonyságot, amikor a [saját] katapultjainkat manőverezték, a vastűzbombák okozta sérülések akadályozták őket. A fejük, a szemük, az arcuk darabokra robbant, és csak az egyik felük [az arcukból] maradt meg".

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a híres Kínai Nagy Fal a történelmi határokat átszelő erődítmények sorozata, amelyeket az eurázsiai sztyeppéről érkező különböző nomád csoportok elleni védelemként építettek. Egyes szakaszai már a Krisztus előtti 7. században épültek, de a fal legismertebb szakaszai a Ming-dinasztia idején készültek.

Illusztráció a kínai gránátokra a Nagy Falnál Forrás: AI-generated, DALL-E 3.

A Nagy Fal védelme időnként kétségtelenül kegyetlen feladat lehetett. Számos kemény csatát vívtak a fal körül, és ellenségből sem volt hiány. Időnként mind a védők, mind a támadók hozzájutottak a robbanó fegyverekhez.

Az ásatások során tűzrakóhelyeket és tűzhelyeket is feltártak különböző használati tárgyakkal, köztük edényekkel, tányérokkal, tálakkal, tálakkal, ollóval és lapátokkal. Ezek nemcsak a fal körüli harcokba, hanem a Ming-dinasztia korabeli határőrök mindennapi életének egy részébe is betekintést nyújtanak.

A kevés erőforrással megalkotott gránátok az emberi találékonyság és képességek bizonyítékai

– magyarázta Shang Heng. – Tanúskodnak a viharos időkről és arról is, hogy a civilizációk milyen hosszú ideig igyekeztek megvédeni a területeiket.

Hozzátette: ez a múlt szépségének és brutalitásának szembeállítása.