A z üzemeben a felszínek művelet utáni tisztítása és fertőtlenítése lehet, hogy nem elegendő a patogének és asztaltárs baktériumok kiiktatására. A dinamikus és ártalmatlan fénytechnológia gyártásidő alatti és a működés lezárásakor való alkalmazása hasznos eszköz lehet a biofilm kialakulásának és perzisztenciájának megakadályozásában. Az antimikrobiális kék fény technológiát már felfedezték a kórházi fertőtlenítésben és nagyon ígéretesek az eredmények, de az élelmiszer által tejesztett patogének kontrollálásában való alkalmazása viszonylag korlátozott. Az antimikrobiális kék fény kiegészítő stratégia lehet az éttermekben, vagy bevásárlóközpontok csemegeboltjaiban a felszínek inaktiválásában.
A kék fény elpusztítja a Listeria monocytogenes patogén kiszáradt sejtjeit és a biofilmjét is. A Listeria monocytogenes az élelmiszer feldolgozó üzemek gyakori fertőzője. A Listeria monocytogenes hanyatlása leggyorsabban akkor történt, amikor a sejteket, vagy a biofilmeket polisztirolra (széleskörben használt, átlátszó műanyag) helyezték. A kutatást az Applied and Environmental Microbiology magazinban publikálták.
Bár a patogének biofilmjei általánosan rezisztensek az fertőtlenítéssel szemben, az eredmények azt sugallják, hogy a kék fény hatékonyan elpusztíthatja Listeria monocytogenes patogéneket.
A tanulmányban a kutatók 5 Listeria monocytogenes faj keverék folyékony szuszpenzióit kis, steril, négyszögletes lemezekre rakták, a lemezek 6 különböző anyagból készültek, köztük polisztirol, rozsdamentes acél és szilikon gumi, amelyeket aztán hagytak kiszáradni. A kutatók tenyésztettek biofilmeket is hasonló lemezeket használva, amelyeket szintén hagytak kiszáradni.
Aztán kék fénnyel világították meg a biofilmeket és a lemezeken lévő kiszáradt sejt szuszpenziókat, hogy meghatározzák a leghatékonyabb dózis kombinációkat és hullámhosszokat, valamint a leghatékonyabb felületeket, amiken a patogének elpusztulnak.
A kék fény mikrobiális fertőzés kontrollálására való alkalmazása potenciálisan kiegészítheti a meglévő módszereket az élelmiszerrel érintkező felületek fertőtlenítésére. A kék fényt már használják fertőtlenítésre a kórházakban. Az ultraviola fénnyel összehasonlítva a kék fény kevesebb kockázatot jelent a használójára. Az ultraviola fényt, különösen az UV-C fényt, aminek hullámhossza kisebb, mint 290 naométer fertőtlenítőként használják évek óta a kórházakban, laboratóriumokban, élelmiszergyártásban. Széleskörű felhasználása azonban korlátozott káros hatásai miatt a szemre és bőrre gyakorolt káros hatásai miatt. Mivel az ultraviola fény károsítja a DNS-t, mutagén hatása van az emberi sejtekre.
(Forrás: https://phys.org/news, Applied and Environmental Microbiology)