Az első bizonyítékok arra utalnak, hogy a bűvész szakmát folytatókban – más művészekhez, sőt a lakossághoz képest – nincs meglepő hajlam a pszichózisokra és a skizofréniával kapcsolatos vonásokra. Sőt, úgy tűnik, hogy
a bűvészmutatványokban utazók kevésbé hajlamosak a „mágikus gondolkodásra", mint a zenészek vagy a költők, miközben valószínűleg nagyobb eséllyel vágnak bele a karrierjükbe, mint egy matematikus vagy tudós.
A kreativitás és a mentális betegségek vagy pszichológiai zavarok közötti legendás kapcsolatot számos történelmi anekdota és számos tudományos tanulmány is alátámasztja. Számos korábbi kutatás megállapította, hogy a „divergens gondolkodók" – mint például a zenészek, költők, írók, humoristák és képzőművészek – általában magasabb arányban mutatnak negatív affektív és pszichotikus tulajdonságokat, mint az általános népesség.
A pszichotikus zavarokat, például a skizofréniát vagy a bipoláris zavart meghatározó jellemzők közé tartoznak a hallucinációk, a „mágikus gondolkodás", a téveszmék, a koncentrációra való képtelenség, a szociális szorongás, a gondolatok ellenőrzésére való képtelenség, az alacsony önkontroll, a csökkent érzelmi kifejezőkészség vagy a motiváció intenzív hiánya
– mutattak rá a szakemberek a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Bár ezek a vonások károsak lehetne – különösen, ha nem kezelik őket –, ám egy talpraesettebb és intelligensebb gondolkodásmódot eredményezhetnek, amely kreatív érzékenységükre hat. Úgy tűnik azonban, hogy a bűvészek nem különösebben hajlamosak ezekre, pedig ők is kreatív előadók, akiknek hasonló munkájuk van, mint a humoristáknak.
A walesi Aberystwyth Egyetem evolúciós pszichológusa, Gil Greengross által vezetett online tanulmány 195 bűvész önbevalláson alapuló mentális egészségét, kreativitását és eredetiségét mérte, majd összehasonlította eredményeiket 233, az általános népességhez tartozó személy adataival, valamint más művészeti csoportokra vonatkozó korábbi jelentésekkel.
Greengross, valamint Paul Silvia pszichológus, az Észak-Karolinai Egyetem Greensborói Egyetemének munkatársa és Sara Crasson bűvész szerint eredményeik azt mutatják, hogy
„nem minden kreatív ember egyenlő", és hogy „a kreativitás és a pszichoticizmus közötti kapcsolat összetettebb", mint azt korábban a tudósok feltételezték.
Más szóval, azok a pszichológiai tulajdonságok, amelyek alkalmassá tesznek egy személyt egy művészi pályára, nem feltétlenül érvényesek minden kreatív, alkotói karrierre.
A BJPsych Open tudományos szaklapban publikált tanulmányban a bűvészek mind a kognitív dezorganizáció, mind az impulzív nonkonformitás (nem-megfelelőség) tekintetében alacsonyabb pontszámot értek el az általános mintához és más művészeti csoportokhoz képest. Ennek valószínűleg az az oka, hogy
a bűvésztrükkök precíz próbákra épülnek, amelyek intenzív összpontosítást, a részletekre való odafigyelést, higgadtságot és fegyelmet igényelnek,
és mindezt hátrányosan befolyásolhatja a szociális szorongás, a gyenge koncentráció vagy az alacsony önkontroll - a fenti pszichotikus vonások jellemzői.
A tanulmányban elemzett bűvészek többsége nem különbözött az átlagpopulációtól a „szokatlan élmények", például hallucinációk, érzékelési zavarok vagy „mágikus gondolkodás" tekintetében, ami a tudósok szerint arra utal, hogy a legtöbben valójában nem gondolják, hogy valódi varázslatot folytatnak.
Mindazonáltal azok a bűvészek, akik a többieknél magasabb pontszámot értek el ezekben a „szokatlan élményekben", nagyobb valószínűséggel számoltak be előadásaik nagy eredetiségéről.
A felmérés eredményei szerint nyilvánvalóan „erősebb meggyőződéssel rendelkeztek a kreatív képességeikről is, és a kreativitás nagyobb szerepet játszott identitásukban".
Végső soron –amikor az adatokat a korábbi kutatásokkal vetették össze – Greengross és kollégái azt találták, hogy a bűvészek „skizotípiás profilja" leginkább a matematikusokéhoz és a tudósokéhoz hasonlít. Ez fantáziadús összehasonlításnak tűnhet, de
korábbi tanulmányok szerint a biológiai és fizikai tudósok is alacsonyabb pontszámot értek el a „szokatlan élmények" és a kognitív „dezorganizáció" terén, mint a képzőművészek és a zenészek.
Az eredmények szerint mind a bűvészek, mind a tudósok a képzelőerőre és a kreativitásra támaszkodnak, amely rendezettséggel, kitartással és lelkiismeretes gyakorlattal párosul annak érdekében, hogy a lehető legpontosabbak legyenek. Ráadásul – a tudósokhoz hasonlóan – a bűvészek is arra törekszenek, hogy sok apró lépésből felépülő konkrét célt érjenek el, amelyet gyakran többféle módon, a kreativitás különböző szintjével lehet elérni.