Feléledt egy magyar történelmi arisztokrata birtok

Zichy Anikó grófné, a Zichy Birtok ügyvezető igazgatója

Az egyik legősibb magyar főúri família, a Zichy család egészen 1260-ig vezeti vissza a felmenőit. A család egykor a legnagyobb befolyású főrendek közé tartozott, amely számos kiválóságot adott a magyar történelemnek és kultúrának, gondoljunk csak Zichy Antóniára, az 1848-as forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos özvegyére, Zichy Antal grófra, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia köztiszteletben álló tagjára, vagy a kalandjairól híres Ázsia-felfedezőre, gróf Zichy Jenőre, illetve Zichy Jánosra, a Kuhen-Héderváry, a Lukács, és a Wekerle-kormányok kultuszminiszterére. De ugyancsak a família hírnevét öregbítette a 19. századi magyar romantikus festészet egyik legnagyobb alakja, Zichy Mihály, továbbá gróf Zichy Géza drámaíró, zeneszerző és zongoraművész is. A magyar progresszióban oly nagy szerepet játszott família tagjainak – más történelmi családokhoz hasonlóan -, az 1945 után kibontakozó kommunista diktatúra éveiben sanyarú sors jutott osztályrészül. Mindenükből kiforgatták őket, de a megaláztatások ellenére sem emberi méltóságukat, sem pedig a tartásukat nem tudták elvenni tőlük. Napjainkban egyfajta késői történelmi elégtételként a tokaji borvidéken ismét megjelentek a Zichyek, hogy a sok évszázados agrárius hagyományaikat felélesztve öregbítsék a magyar mezőgazdaság és a hazai borkultúra hírnevét. Múltról és jelenről, családi tradíciókról, valamint a közeljövő terveiről beszélgettünk a Zichy Birtok ügyvezető igazgatójával, Zichy Anikó grófnéval.

A Zichy család ősét, a Zala, illetve Somogy vármegyei Zajk, valamint Zics község urát Gált, még a 13. században IV. Béla király nemesi adománylevele emelte a magyar nemesség soraiba. A Zichyek a 14. században, az Anjou-korban már magas közjogi méltóságokat, alispáni, illetve al-nádori tisztségeket töltöttek be, a 16. századra pedig az ország nagybirtokosai közé emelkedtek. A 17. században III. Ferdinánd először bárói, majd I. Lipót császár 1676-ban grófi rangra emelte a család egyik ágát. Tudomásom szerint ebből az ágból származott a férje, Zichy Aladár gróf is. Hogyan élte meg a férje és családja az 1945 utáni időket?

Férjem a család ún. vásonkői (nagyvázsonyi), azon belül pedig az erdélyi ágából való, akik Trianon után mindenüket elvesztették a békediktátummal Romániához csatolt ősi földjükön. Ekkor telepedtek át Magyarországra a Somogy vármegyei Zákányba, ahol szintén voltak birtokaik, illetve egy kastélyuk, és itt is gazdálkodtak. A borászati tradíciókat még Erdélyből hozták magukkal, ahol szőlőbirtokokkal is rendelkeztek.

Zichy Anikó grófné, a Zichy Birtok ügyvezető igazgatója Forrás: Ladoczki Balazs

Zichy Ferenc e tradíciók jegyében alapított vincelléri iskolát Érmelléken. 1939-ben, amikor a férjem, Aladár megszületett, a család átköltözött a Felvidékre, Fürre, ahol anyai ágon voltak birtokaik. 1945 után az úgynevezett benesi lakosságcsere idején

mindenükből kisemmizve egy-egy bőrönddel lettek áttelepítve Magyarországra.

Budapestre kerültek, ahol a család rokonainál, a Weisz-Valko rokonságnál laktak egy ideig, majd a Napraforgó utcában sikerült családi támogatással egy villához jutniuk. Azonban itt sem jutott túl sok nyugalom osztályrészükül, mert amikor 1950-re totálissá vált a kommunista diktatúra, a házat elkobozták tőlük, őket pedig a Hortobágyra telepítették ki mint „osztályellenségeket".

A család grófi ágának címere, amit I. Lipót német-római császártól és magyar királytól kaptak 1676-ban Forrás: Ladoczki Balazs

Polgárra kerültek, ahol egy tanyára vitték őket, szállásul egy libaólat jelölve ki számukra.

A nagyszülőket és szülőket az ávósok elhurcolták, a gyerekeket pedig akik ott maradtak a szüleik, nagyszüleik nélkül, árvaházba vitték. Férjem elmondása szerint ezek voltak a legborzalmasabb gyerekkori élményei. Amikor 1953-ban megszüntették az internálást Visegrádra kerültek, mert Budapestre nem költözhettek vissza. Férjem családja a Zichy nagyszülőket is ide vette magához.

Egy híres rokon, a 19. századi magyar romantikus festészet nagy alakja, Zichy Mihály portréja Forrás: Ladoczki Balazs

Egyszer értesítést kaptak, hogy amennyiben a dédszülők, gróf Bethlen Aladár és Batthyány Vilma grófnő földi maradványait nem hozzák el záros határidőn belül a temetőből, megszüntetik a családi sírhelyeket. Így a dédszülők is Visegrádon leltek végső nyugalomra.

Tudomásom szerint néhai férje, Zichy Aladár meglehetősen kalandos úton jutott ki az országból 1956 után, hogy csak a rendszerváltozást követően térjen ismét, de immár végleg haza. Úgy tudom, hogy ekkor ismerkedtek össze. Beszélne erről is?

Férjem három éve, 2020-ban hunyt el. Aladár a ferenceseknél kezdte el a gimnáziumi tanulmányait Esztergomban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után igen kalandos úton hagyta el az országot, és jutott át Ausztriába 1957 elején. A nyugati határt ekkorra már lezárták a megszálló szovjet hadsereg, illetve a magyar karhatalom alakulatai. Ezért egyáltalán nem volt veszélytelen a zöldhatáron való átjutás. Ausztriába érkezve Aladárt a güssingi Batthyány rokonok fogadták be, majd egy Innsbruck melletti községben működő, menekült fiatalok számára létrehozott német-magyar nyelvű gimnáziumban érettségizett le.

Zichy Aladár 1957 elején kalandos úton, a zöldhatáron keresztül jutott át Ausztriába Forrás: Zichy Anikó

Ezután az Innsbrucki Egyetem közgazdasági karán szerzett diplomát, majd Bécsben doktorált.

Végig megőrizte a magyarságát és a magyar tradíciókat,

ennek jegyében vállalt szerepet az emigrációban is. Később az ENSZ-nél szolgált diplomataként, főleg afrikai és ázsiai országokban teljesített különféle missziókat, de dolgozott Rómában, Bécsben és New Yorkban is. Közvetlenül a rendszerváltás után, az ország uniós csatlakozását előkészítő PHARE-program tanácsadójaként tért haza Magyarországra. Ekkor ismerkedtünk meg és lettünk munkatársakból előbb vagy húsz éven át barátok, majd szerelmesek és házastársak.

A mai napig azokat a dolgokat folytatom, gondolatokat dédelgetem, álmokat valósítom meg, amiket a férjemmel közösen kezdtünk el Forrás: Ladoczki Balazs

Aladár rendkívül művelt, világlátott, hat idegen nyelvet perfektül beszélő kimagaslóan művelt, sármos férfi, igazi társasági ember volt. Herceg a fehér lovon. Mind e mellett számomra rendkívül izgalmas volt belecsöppeni abba a nemzetközi és családi közösségbe amit Aladár, mint ENSZ diplomata és mint magyar arisztokrata mutatott számomra. De azt is jó volt látni, hogy ő ugyanilyen lelkesedéssel fogadta az én, hozzá képest egyszerű családomat, barátaimat és az itthoni dolgokat. Azt kell mondjam, hogy bár származásunk teljesen eltérő, temperamentumunk és értékrendünk mégis hasonló volt.

Zichy Aladár ENSZ-diplomataként szolgált, majd a rendszerváltás idején végleg hazatért Forrás: Zichy Anikó

Ez nagyban megkönnyítette a dolgokat és így visszanézve azt kell mondjam, hogy minden szempontból jó párt alkottunk, rengeteg személyes élménnyel gazdagodtunk és más vonatkozásban is olyan eredményeket értünk el, amiről egymás nélkül álmodni sem tudtunk volna. A mai napig azokat a dolgokat folytatom, gondolatokat dédelgetem, álmokat valósítom meg, amiket a férjemmel közösen kezdtünk el.

A rendszerváltozás hajnalán felálló új politikai pártok között komoly vita folyt a kommunista rendszer idején többnyire mindenféle kárpótlás nélkül elkonfiskált, állami tulajdonba vett vagyon sorsáról. Több megoldás is szóba került, de végül a reprivatizáció lehetőségét elvetették. Praktikusan tehát a Zichy család sem kapott vissza semmit az 1945 után államosított vagyonából. Ehhez képest hogyan sikerült ismét létrehozni egy Zichy-birtokot?

A férjemnek sikerült, mert ezt diktálta a családjával szembeni lelkiismerete, hogy egy új birtok felépítésével tisztelegjen a felmenői emlékének, kvázi restitúciót adva a múltban a magyar agráriumért oly sokat tett őseinek. Noha a rendszerváltozás idején a reprivatizáció lehetősége valóban gyorsan lekerült a napirendről, de az 1990-es választások után felállt Antall-kormány valamilyen formában és legalább részben mégis szerette volna kárpótolni a kommunista államosítás veszteseit. Ennek lett eszköze a kárpótlási jegy. Ezért ő is a kárpótlási jegyekből kezdte el az építkezést.

Szívós munkával hozták létre az ismét prosperáló Zichy-birtokot Forrás: Ladoczki Balazs

Így sikerült lépésről lépére felépíteni az új Zichy-birtokot. A mai viszonyok között a Zichy család által jelenleg művelt földterület közepes birtoknak számít. A több területből álló birtoktestek zöme és az állattartó telepünk Fejér vármegyében találhatók, az ezektől különálló szőlőbirtokunk pedig a tokaji borvidéken.

Egy ekkora birtok művelése és irányítása rendkívül összetett és komoly szakértelmet igénylő feladat. Ön hogyan „nőtt fel" e cseppet sem egyszerű feladathoz?

Ez valóban így van. A Zichy-birtokot a szűkebben vett Zichy család tagjai, Aladár testvérei, jómagam és a gyermekeink földterületei alkotják. Kezdetben, az 1990-es években Aladár a tőle megszokott bátorsággal, már-már vakmerően fogott bele a földvásárlásba, majd a földművelésbe, de nem is volt más választása akkortájt. Később csatlakozott hozzá agrármérnök édesapám és sok éven keresztül együtt vezették a birtokot.

Zichy Anikó a fiai segítségével irányítja a birtokot Forrás: Zichy Anikó

A férjem kiváló szervező volt és kitűnően ismerte a gazdálkodás, a valamint a terményértékesítés fortélyait. Apám pedig remek agárszakember volt.

Mellettük nőttem bele én is a modern agrárium világába.

Nagyon sokat tanultam tőlük, hiszen eredendően nem agrár, hanem jogi végzettséggel rendelkezem, és ebből képeztem át magam mezőgazdásszá, majd okleveles borászati menedzserré. Amikor a férjem 2020-ban meghalt, az örökébe lépve én és a fiaim vettük át a Zichy-birtok irányítását.

Az igazi áttörést a tokaji borászat, az országos hírnevet szerzett Zichy Birtok hozta el a család számára, hiszen a második évjáratos pezsgőjük, a Zichy Anna aranyérmet nyert, és Magyarország negyedik legjobb pezsgőjének minősítették. Miért éppen a bornál sokkal nehezebb műfajnak számító pezsgőtermelést választották, és kinek a nevét viseli a nagy sikert aratott aranyérmes Zichy Anna pezsgő?

Amikor a férjem akkor még egyedül elkezdte a szőlőtermesztést az 1990-es években, eredetileg ő is csak borral, pontosabban kizárólag aszúval akart foglalkozni. A tokaji szőlészetünk, a Zichy Birtok egyébként harminc hektáros művelési területet ölel fel. A pezsgő iránti szeretet régi hagyomány a családban, ezért amikor létrehozták a hegyközség tulajdonában álló Landmark Tokaj borászatot, ahol rendelkezésre álltak a pezsgőkészítéshez szükséges berendezések, akkor határoztuk el, hogy belevágunk a pezsgőgyártásba.

A Zichy Birtok aranyérmes pezsgője, a Zichy Anna Forrás: Ladoczki Balazs

A „pezsgő projektet" 2019-ben kezdtük el magyar szakemberek és egy francia pezsgőmester közreműködésével. Jelenleg már a második évjáratunk, a 2020-as van forgalomban, ez az ön által is említett aranyérmes Zichy Anna pezsgőnk, amire nagyon büszkék vagyunk. Noha Anikó a keresztnevem, de Aladár és a családtagok kezdettől fogva Annának becéztek, így tulajdonképpen az én nevemet viseli a pezsgő. A minőségi pezsgőgyártás mellett nagyon fontos számunkra a tokaji aszú előállítása is, ami e világhírű magyar borvidék közismert „névjegye".

A Zichy Anna pezsgőt Magyarország negyedik legjobb pezsgőjének választották Forrás: Ladoczki Balazs

Most karácsonykor három év érlelés után hozzuk ki az első hatputtonyos aszúnkat, és nagyon bízunk benne, hogy ez a nemes ital szintén el fogja nyerni a közönség, a borbarátok tetszését.

A Zichy családnak jelenleg hány tagja él Magyarországon, és tartják-e a kapcsolatot egymással? Önnek mit jelent e nagy múltú történelmi név viselése?

Nagyjából félszáz Zichy él ma Magyarországon, és körülbelül két-háromszor ennyien külföldön. A család tagjai nagyobb találkozókon szoktak összejönni rendszeresen, de ezt meghaladóan is tartják egymással a kapcsolatot. Ez egyaránt igaz az idősebb Zichyekre, valamint a legfiatalabb generációra is.

A Zichy család tagjának lenni a „hozzáadott értéket” jelenti Forrás: Ladoczki Balazs

A történelmi családok tagjai között mind a múltban, mind pedig a jelenben, a nehéz és a jobb időkben is jellemzően mindig rendkívül erős volt az összetartás. A Zichy név viselése elsősorban a felelősségvállalást, a hagyományok iránti tiszteletet, a magyarságunkhoz való ragaszkodást, az igényességet, a szűkebb és tágabb közösségünk iránti tenni akarást jelenti, modern szóhasználattal élve, számomra a Zichy család tagjának lenni a „hozzáadott értéket" jelenti!

https://www.origo.hu/tudomany/20200909-grof-szechenyi-timea-gondolatai-multrol-es-jelenrol-valamint-az-arisztokracia-mai-szereperol.html#google_vignette