A karizmatikus főpap, aki nem volt hajlandó az egyház ellenségeivel tárgyalni

Mindszenty egyaránt kíméletlenül felemelte a szavát a nyilashatalom, és a kommunizmus ellen

A Sztálin halálát követő időszak legjelentősebb politikai válságát jelentő esemény az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon. A forradalom politikai-katonai eseményeinek többsége 1956. október 23-tól november 4-ig, a szovjet csapatok fegyveres beavatkozásáig tartott. Előtte egy nappal, 1956. november 3-án a háziőrizetből kiszabadult - egyes körökben máig vitatott megítélésű - Mindszenty József rádióbeszédet mondott.

A római katolikus egyház, mint geopolitikai tényező

A II. világháború befejeződésével a Vörös Hadsereg szuronyainak árnyékában megérkezett Kelet-Közép-Európába a kommunizmus. E. C. Suttner: A katolikus egyház a Szovjetunióban című munkájában találóan ábrázolja a történelmi szituációt:

„Midőn XII. Pius beszédében kiemelte az egyház felelősségét a kor kérdéseiben, Sztálin seregei katolikusok lakta országokat foglaltak el, amelyek tervei szerint a szovjet világhatalom jövendő felségterületéhez tartoztak volna. Ha a katolikus egyház papsága és hívei itt a pápa által képviselt szociális tanítás érvényesülését igénylik, oppozíció alakult volna ki a felállítandó rend sztálini elképzeléseivel szemben."

Ezt elkerülendő a pápa karácsonyi beszédére válaszként azonnal éles és rágalmazó kampány indult meg a sajtóban és a rádióban. Mindez arra az érvelésre korlátozódott, hogy „a pápai beszéd az összeomló hitleri rezsim támogatását célozta".

XII. Pius pápa Forrás: flickr.com

Sztálin azonban nem tudott a Vatikán fölött a moszkvai patriarchátushoz hasonló ellenőrzést gyakorolni: ellenségnek tekintette és elkeseredetten küzdött ellene,

ami tovább fokozódott, amikor a „hidegháború" kitörésével erősödött a totalitárius igény, és 1949 júniusában XII. Pius a sztálini szocializmus és a kereszténység összeegyeztethetetlenségét oly módon nyilvánította ki, hogy „a Szent Officium dekrétumában a kommunista párttagok elleni szankciókat rögzített és megtiltotta aktív támogatásukat".

Azzal, hogy Sztálin a római katolikus egyház ellen kíméletlen harcot hirdetett a hidegháború idején, beemelte azt a globális geopolitikai térbe és annak fontos szereplőjévé tette.

Emberek tízmillióinak halála szárad a kommunista diktátor, Sztálin lelkén Forrás: AFP/Ria/Novosti

XII. Pius kérlelhetetlen kommunizmus-ellenessége megalapozott volt, amit egy kirakatper is igazol. E. C. Suttner szerint a 1923-as kirakatperben két halálos ítéletet és hosszú börtönbüntetéseket hirdettek ki, ami a katolikus papság tudatos kiszorításának, illetve a katolikus egyházi élet ellehetetlenítésének nyitánya volt. Ez a per még a lenini Szovjet-Oroszország bűne volt.

A Rákosi diktatúra időszaka

A katolikus egyház számára a XX. században a legkeményebb időszaknak az 1948-tól 1953-ig terjedő időszakot tartjuk. Mindszenty és Grősz József kirakatpere, sok rendház bezárása 1422 férfi szerzetes és 8956 apáca elkergetése és vagyonuk elvétele az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) ellenőrző tevékenysége jelentette a teljes likvidálást.

Az egyház működésének teljes ellenőrzését az 1951-es és 1959-es törvényerejű rendeleteikkel fokozták.

Grősz József kalocsai érsek otthonában, az érseki palotában 1956. augusztus 15-én Forrás: MTI Fotó: Jármai Béla

Ezek értelmében minden jelentős egyházi hivatal betöltése a minisztertanács előzetes hozzájárulásától függött. A teljes egyházi vagyont, 400 ezer hektárt, az iskolákat, intézeteket, otthonokat elvették az egyesületeket felszámolták, az egyházi organizációkat, nyomdákat államosították. Az egyházi sajtót cenzúra alá helyezték, a minimálisra redukálták. A papság tevékenységét csak a kultikus cselekedetekre korlátozták, a hitoktatást a középiskoláktól felfelé felszámolták. A szerzetesrendek elleni retorziók az 1950. évi 34 sz. törvényerejű rendelet következményei. A szerzetesrendek elleni támadások a történelemben megszokott politikai jelenségnek tekinthetők. Ennek az oka, hogy

a szerzetesrendek jelentik a katolikus egyház nagy hálózatának olyan vertikumát, amely a legszervezettebben működik, a szerzetesek pedig hitük legelkötelezettebb képviselői. Nagy számuk is hozzájárul ellenálló képességükhöz.

A 14. századi pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend Forrás: marianosztra.hu

Az egyház elleni retorziók többsége a Kádár-korszakban a kisközösségek ellen irányult. Ezekről a közösségekről a rendszerváltás után megnyíló levéltárak dokumentumai tanúskodnak. Vezetőik között sok volt a szerzetes. Az 1930-as években létrejött szerzetesrendek szervezték a nagy laikus egyházi közösségeket például a KALOT-ot. Ebben a jezsuiták jártak az élen.

Valószínű, hogy ezekben a betiltott közösségeknek az utódai a bázis kisközösségek, amelyeknek hálózatszerű volt a működése.

A nyugati államok követségeinek segítségével tartottak kapcsolatot a Vatikánnal. Ebben elsősorban az olasz és francia közösség vállalt közvetítő szerepet. A kommunista diktatúrákkal legkövetkezetesebben XII. Pius pápa fordult szembe, aki nagy gondot fordított a papság képzésére is.

A belső elhárítás számára rendkívül veszélyesnek tűnt

Ezek a közösségek a Rákosi-korszakban születtek meg, majd a Kádár-rendszer idején tovább működtek. Az 1947. február 2-án kibocsátott Provida Mater konstitúció szabályrendszere valamennyi laikus kisközösségre érvényes volt, ezért volt a belső elhárítás számára rendkívül veszélyesnek tekinthető. Ebben foglalható össze egyháztörténeti jelentősége, mert biztosította az illegális ellenállási hálózat működéséhez a feltételeket, a pápai útmutatást.

Mindszenty egyaránt kíméletlenül felemelte a szavát a nyilashatalom és a kommunizmus ellen Forrás: Terror Háza Múzeum

A magát béketábornak nevező szovjet hatalmi blokkon belül a szocialista táboron kívüli Jugoszláviát is beleértve a magyarországihoz hasonló módon politikai eszközökkel üldözték a katolikus egyházat.

1953. március 5-én meghalt Sztálin. A kommunista világrendszeren belül geopolitikai töréspontok és törésvonalak keletkeztek. A geopolitikai töréspontok közül az első törésvonal az NDK és az NSZK határán jött létre, 1953. június 17-én a korabeli rezsim által ellenforradalminak nevezett, valójában a kommunista diktatúra elleni felkelés tört ki Berlinben. A másik két töréspont Lengyelország és Magyarország volt. 1956 júniusában Poznanban zavargások törtek ki.

A mecseki láthatatlanok hősies ellenállása

A Sztálin halálát követő időszak legjelentősebb politikai válságát jelentő esemény az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon. A forradalom politikai katonai eseményeinek többsége 1956. október 23-tól november 4-ig, a szovjet csapatok fegyveres beavatkozásáig tartott. A mecseki láthatatlanok hősies ellenállása még több hétig őrizte a szabadságharc eszméjét, az ország több pontján alakult ki reguláris katonai és gerilla harcmodorra épülő ellenállási gócpont. Ezek feltárása még a jövő kutatási feladata.

A világ a hidegháború globális feszültségében élt. 1956. november 3-án a háziőrizetből kiszabadult Mindszenty József rádióbeszédet mondott.

Mindszenty a védőjével, az ellene indított koncepciós büntetőperben Forrás: Mindszenty Alapítvány

Csatlakozott hozzá Ordass Lajos, az evangélikus, és Ravasz László, a református egyház püspöke is. A három egyházfő beszéde egyértelműen jelezte, hogy a vallásüldözés minden egyházat egyformán sújtott. A szovjet csapatok elől Mindszenty az Egyesült Államok követségére menekült.

1956. október 28-án XII. Pius pápa Luctuosissimi Eventus kezdetű enciklikájával kifejezte rokonszenvét a magyar nép iránt, majd november 5-én a világ katolikus püspökeihez fordulva védelmébe vette a magyar népet.

A Vatikánra jellemző, hogy a világpolitikai eseményeket mindig figyelemmel kíséri, de nem avatkozik be közvetlenül azok alakulásába.

Mindszenty bíboros Pálinkás-Pallavicini őrnagy kíséretben, az 1956-os forradalom idején történt kiszabadítása idején Forrás: Origo

XII. Pius a magyar forradalom és szabadságharc melletti kiállásával igazolta, hogy a római katolikus egyházat geopolitikai tényezőnek kell tekinteni. Ezt a későbbiekben a konkrét egyháztörténeti események, történések is bizonyították.

Mindszenty József igaza és 1956 kapcsolata

Az 1956-os forradalom és szabadságharcban az egyházak, köztük a katolikus egyház aktív szerepet nem játszott, de Mindszenty József börtönéből való szabadulása és az 1956. november 3-án elhangzó rádiószózata történelmi jelentőségű esemény.

„Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt. [...] Mi meg vagyunk illetődve, s egy kis nemzet minden tagja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. [...] Korunknak azonban álta¬lános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlő¬dés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nem¬zeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti ér¬zés virágozzék az egész világon a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén. [...] Mi magyarok az európai népek családi, ben¬sőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. [...] Kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt. [...] Mi sem¬legesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérron¬tásra. [...] Mi most nem támadtuk meg Oroszországot! Őszintén remél¬jük, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivonása országunkból megtörténik. [...] 1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a megtagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegeit ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. [...] A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. [...] Új visszaélésmentes válasz¬tás szükséges, amelyben minden párt indulhat. A választás történ¬jék nemzetközi ellenőrzés mellett. [...] A bukott rendszer örökösednek eddigi visszatekintő leleplezései feltárták, hogy a törvényes felelősségre vonásoknak minden vonalon éspedig független és pártat¬lan bíróság útján kell bekövetkezniök. Magánbosszúkat el kell ke¬rülni, ki kell küszöbölni. [...] Hangsúlyoznom kell azonban a tennivalók tárgyi foglalatait: jogállamban élünk, osztálynélküli társa¬dalom, demokratikus vívmányokat fejlesztő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, ki¬zárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni. [...] Mint a katolikus Egyház feje viszont kijelentem, hogy - amint azt a püspöki kar 1945-ben közös körlevelében kijelentette - nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sőt az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk. Azt a magyar nép természetesnek találja, hogy nagy múltú és nagy értékű intézmé¬nyeinkről gondoskodni kell. [...] A keresztény hitoktatás szabad¬ságának azonnali rendezését, a katolikus Egyház intézményeinek és társulatainak, köztük sajtójának visszaadását joggal elvárjuk."

Beszéde azért volt meghatározó a szabadságharc szempontjából, mert a beszéd inkriminált részei 1971-ig, Mindszenty távozásáig hivatkozási alapul szolgáltak a pártállam számára a taktikázásra, és az egyház erőinek megosztására.

A beszédet torzítva, félre-és belemagyarázástól meghamisítva ismerte a közvélemény.

Mindszenty Magyarországon 1989-ben kiadott Emlékirataim című művében közli a rádióbeszédének leglényegesebb részeit, a sokszor támadott és fondorlatosan meghamisított forrás hiteles szövegét szükségesnek tartotta publikálni.

Elismerte a Szovjetunió nagyhatalmi pozícióját

Mindszenty beszéde a nemzetközi helyzet ismeretéről tanúskodik. Magyarország és a szomszéd országok, népek, hazánk és Európa viszonyát a jövő realitásainak megfelelően mérte fel. A kultúrnemzet fogalma nem nacionalizmust, hanem a modern nemzettudat kialakítását jelentette. Helyesen gondolkodott a nagyhatalmi dimenziókban is.

A Szovjetunió nagyhatalmi pozícióját elismeri, és reálpolitikusként szól a szovjet hatalmi politikáról.

Mindszenty rendkívül népszerű főpap volt a hívők körében Forrás: Fortepan

A magyar társadalom gazdasági, politikai állapotának felmérése is helyes. A Rerum Novarumban megfogalmazott keresztényszociális elvek talaján áll, elismeri az igazságosan korlátozott magántulajdont. Az osztálynélküli társadalom említése a kierőszakolt társadalmi változások tudomásul vételét jelenti, és ellentmond annak a sokszor hangoztatott vádnak, amely szerint Mindszenty a régi, az 1945 előtti úri Magyarország restaurációját akarta elérni.

A beszéd tanúsága szerint a nyugat-európai típusú polgári demokráciák mintájára képzelte el az állam berendezkedését.

Rákosi az egyház szétzilálását akarta elérni Forrás: Fortepan

Nem állja meg helyét az a vád sem, hogy megkérdőjelezte 1945-ös földreformot, követelve az egyház egykori birtokainak visszaadását. Az egyház intézményeinek, társulatainak visszaadását nem lehet ezzel a gondolattal azonosítani. A forradalom szabadságharcként való minősítését a történelem igazolta. A szabad választások, a többpártrendszer a demokratikus államberendezkedés alapvető követelménye.

Túldimenzionálják a szerepét

Mindszenty emlékirataiban a legkeményebben a békepapi mozgalmat ítéli el:

Csak a békepapi mozgalom felszámolását végeztük el saját hatáskörünkben: az általunk okozott romlás megszüntetését a saját joghatóságunkba tartozó belső egyházi ügynek tekintettük. A kommunisták teljesen illetéktelenül gonosz szándékkal kényszerítették rá a békepapok üzelmeit az Egyházra. Ezért neveztem a békepapi mozgalmat a bukott rendszer kényszerének és csalárdságának."

Mindszenty bíboros meghurcoltatása után is kíméletlen ellenfele maradt a kommunista diktatúrának. Részben ennek is betudható, hogy a kádári rendszer sokkal kevésbé bízott a katolikus, mint a református egyházban Forrás: WIKIMEDIA COMMON/ROB MIEREMET

Mindszenty politikai szerepét, szereplését rosszindulatúan túldimenzionálta a korabeli pártpropaganda. Szenes Imre a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik ideológusa minden objektív tényt mellőzve ítéli el a magyar bíboros politikai szereplését. Az angol Scotsman című újság Deutscher nevű újságírójának cikkéből közöl részletet:

„Az antikommunisták előnyomulásának színpadias csúcspontja volt Mindszenty diadalmas bevonulása Budapestre, harangzúgás kíséretében, amit rádión keresztül az egész világ hallgatott. A körülmények ereje folytán Mindszenty lett a zendülés szellemi feje. Szavának nagyobb súlya volt, mint Nagy Imre valamennyi felhívásának."

A szerző hivatkozik arra is, hogy XII. Pius aggodalommal figyelte Mindszenty lépéseit. Ha érzelemmentesen és objektíven akarjuk értékelni az esztergomi érsek szerepvállalását, akkor újra csak a hercegprímást kell idéznünk:

„Tildynek tervezett rádiószózatommal kapcsolatban egyébként két kívánsága volt: ne érintsem a földbirtokkérdést és kíméletesen szóljak az oroszokról. Tanácsa nélkül is figyelemmel voltunk ezekre a szempontokra. A földbirtokreformról szóló szövegrészben a kormány tanácsától függetlenül azt írtam, hogy az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk és nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás irányával."

A kommunista diktatúrával kérlelhetetlen Mindszenty bíboros a forradalom leverése után az amerikai nagykövetségre menekült Forrás: Origo

Mindez bizonyítja, hogy körültekintően cselekedett.

A karizmatikus főpap nem hirdetett bosszút, de nem volt hajlandó az egyház ádáz ellenségeivel tárgyalni.

Ez a „hajthatatlanság" az adott nagyhatalmi viszonyok között nem bizonyult a legszerencsésebbnek, de etikailag és történelmi távlatba helyezve Mindszentynek volt igaza.