Döbbenetes titok derült ki Beethoven egészségéről és haláláról

Beethoven magányos, befelé forduló alkat volt

1827 márciusában Ludwig van Beethoven a halálos ágyán feküdt. Utolsó napjait erős hasi fájdalmak és sárgaság jellemezte, ami a gyászolók tömegét vonzotta. Közülük néhányan egy különös emléket gyűjtöttek: egy hajtincset. A zeneszerző 56 éves korában bekövetkezett halála után egy meglehetősen hátborzongató koponyaműtétet hajtottak végre rajta, ám ez sem derítette ki a süketségének okát. Beethoven egészségének rejtélye így azóta, közel két évszázad óta az intrikák tárgya.

Beethoven ólommérgezésben szenvedett?

Jelentős fordulat történt a közelmúltban a Ludwig van Beethoven életét övező történelmi rejtélyben. Egy nemzetközi kutatócsoport által végzett átfogó DNS-elemzés megkérdőjelezi a zeneszerző egészségével, halálával, sőt, még a származásával kapcsolatos régóta fennálló hiedelmeket. Nevezetesen:

Beethoven egy híres, sokszor dokumentált, de az irodalomban és a filmekben is ünnepelt hajtincséről ugyanis most bebizonyosodott, hogy nem az övé, hanem egy askenázi zsidó nőtől származik.

Talán már hallott már arról az elméletről, miszerint Beethoven ólommérgezésben szenvedett, de a genetikai elemzés most ezt is elvetette. Sőt, a Current Biology folyóiratban publikált kutatás genetikai értelemben is elválasztotta Beethovent egy belgiumi flamand családdal, amely régóta rokonságot állított a német zeneszerzővel.

Beethoven portréja (Joseph Karl Stieler, 1820) Forrás: Wikimedia Commons

A felfedezésekhez vezető út még 1994-ben kezdődött, amikor egy állítólag Beethoventől származó hajtincset 7300 dollárért (2,5 millió forintért) elárvereztek,

majd kiállították a kaliforniai Ira F. Brilliant Beethoven Tanulmányok Központjában. A hajat állítólag Ferdinand Hiller, egy 15 éves zeneszerző és lelkes rajongó vágta le a Beethoven halálát követő napon.

A süketsége és melankóliája sem akadályozta a komponálásban Forrás: Wikimedia Commons

A hajtincs – amely a „Hiller-szál" néven híresült el – generációkon át öröklődött a családban, egészen a végzetes árverés napjáig. Ez a történet annyira varázslatosnak tűnt sok ember számára, hogy komoly figyelmet kapott és Russell Martin bestseller könyvének tárgya lett Beethoven haja (2000) címmel. A hajmintákhoz hozzáférő tudósok később a normális mennyiséget százszorosan meghaladó ólomszintet találtak, ami arra engedte őket következtetni, hogy az ikonikus zeneszerző bizonyára ólommérgezésben halt meg.

Leleplezték a hajtincs eredetét

Ám a hajtincs romantikus történetét – a „vonzereje" ellenére – nem mindenki hitte el. Végül ezek a kételyek késztették arra William Meredith Beethoven-kutatót és csapatát, hogy további hajmintákat vessenek analízis alá a zeneszerzőhöz köthetően. Végül nyolcat sikerült szerezniük (köztük a Hillertől származó mintát), amelyet Tristan Begg genetikus felhasznált a DNS szekvenálásához. A szakemberek így tudták meg, hogy

a Hiller-tincs egy nőtől származik és ezzel az egész ólommérgezés-elméletet kidobták az ablakon.

Úgy tűnt, minden visszatért a régi kerékvágásba, ám hét másik hajminta későbbi elemzése öt azonos DNS-t mutatott ki. És mivel a hajminták némelyikének valóban hiteles, Beethovenre visszavezethető története volt, ezért a kutatók biztosak lehettek abban, hogy végre valódi Beethoven-DNS áll a rendelkezésükre.

A Stumpff-szál, amelyből Beethoven genomját szekvenálták. A lakatot Johann Andreas Stumpff 1827. május 7-én kelt, Patrick Stirlingnek címzett leveléhez csatolták Forrás: Kevin Brow/American Beethoven Society

A genetikai elemzés több, eddig ismeretlen dolgot is feltárt a nagy zeneszerző életéről.

Egy 2006-os tanulmány Beethoven évszázados boncolási adatait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy „májzsugorban, valószínűleg vese papilláris nekrózisban, hasnyálmirigy-gyulladásban és cukorbetegségben is szenvedett". Ezek a kutatások arra utaltak, hogy Beethoven sok alkoholt fogyaszthatott. A DNS-e azonban másról árulkodik: a genomja azt mutatja, hogy genetikai hajlama volt a májbetegségekre. A hajában emellett hepatitis B nyomait is felfedezték, ami gyermekkori fertőzést jelenthet.

Beethoven magányos, befelé forduló alkat volt Forrás: Vienna Insight

Ha ma hepatitis B-ben szenvedsz, akkor az orvosod azt fogja mondani, hogy ne igyál egyetlen pohár bort sem

– mondta William Meredith, a San José Állami Egyetem Beethoven Központjának alapító igazgatója és a tanulmány társszerzője a ZME Science online tudományos portálnak.

A szakemberek úgy vélik, Beethoven valószínűleg cirrózisban, más néven májzsugorban halt meg, de nincs bizonyíték arra, hogy alkoholista lett volna. Valószínűleg a mérsékelt alkoholfogyasztás és a szerencsétlen genetikai tényezők kombinációja vezetett a végzetes betegségéhez.

Nem egyeztek a kromoszómák

A tanulmány érdekes módon eltérést mutatott ki Beethoven genetikai felépítése és a feltételezett családi vonala között. Belgiumban ugyanis él egy família, akiket találóan „van Beethovennek" neveznek, és akik azt állítják, hogy ugyanabból a leszármazási ágból származnak, mint a híres német zeneszerző.

Geogenetikai háromszögelés, amely Beethoven autoszomális őseinek valószínűsíthető helyét mutatja. A regionális intenzitás hatszögenként a Beethoven és a modern közös ősök számát jelöli Forrás: Current Biology

Állításukat a 16. századig visszavezethető levéltári feljegyzések támasztják alá. Most azonban kiderült, hogy

Beethoven Y-kromoszómája különbözik a belgiumi van Beethoven-vonalétól, ami egy lehetséges házasságon kívüli eseményre utalt felmenői között.

Hogy pontosan melyik családtag „tévelyedett el", az még mindig rejtély.

Beethoven egykor és ma Forrás: Becca saladin/Twitter

Az új tanulmány tehát nemcsak Beethoven egészségi állapotának szempontjait tárta fel, hanem a férfi genetikai hátterét is megvilágította, ami megkérdőjelez számos, korábbi elképzelést. A szakemberek szerint azzal, hogy most leleplezték ezeket a régóta vitatott rejtélyeket, talán mélyebben megérthetjük a zenéje mögött álló embert, ami a modern tudomány erejének egyik ékes bizonyítéka, és amely fényt deríthet a története „árnyoldalaira".