Fallosz szélcsengőt rejtettek az ókori római város romjai

Fallosz szélcsengőt találtak a római Viminaciumban

A Viminaciumban ásatásokat végző régészek egy tintinnabulum néven ismert római kori fallosz-szélharangot tártak fel. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, Viminacium a kelet-szerbiai Kostolac régióban fekvő Moesia Superio római provincia fővárosa volt.

Üzletek és lakóházak bejáratához akasztották fel

A települést először az 1. században foglalták el, amely fontos kommunikációs és kereskedelmi csomópontként szolgált, miközben döntő szerepet játszott a Római Birodalom északi határának megerősítésében is.

Viminacium fénykorában összesen 1111 hektáros területen terült el és mintegy 40 ezer lakossal büszkélkedhetett, emellett légiós erőddel, hippodrommal, amfiteátrummal, színházzal, fórummal, fürdőházakkal, valamint lakóházak és domusok (az ókori Rómában az a típusú városi ház volt, amelyet a felsőbb osztályok és néhány gazdag szabados lakott a köztársasági és birodalmi korszakban) sokaságával rendelkezett.

A települést 441-ben Attila hun király és sereg, majd a népvándorlás korában, 582-ben az avarok pusztították el.

Viminacium

Viminacium, római város és táborhely Felső Moesiában (Szerbia), mely a Duna jobb partján vezető uton, Kostolácz helyén feküdt, és a melyet Naissuson (Nis) keresztül egy főút Constantinopolisszal kötött össze. Trajanus császár innen indította hadjáratait a dacusok ellen s strategiai jelentőségét mint egy legio táborhelye később is megtartotta. A város nevével vert pénzeken mindkét felsőmoesiai legio számai előfordulnak s mindkettőnek nyomai is egyaránt feltalálhatók Viminaciumban. Csakhogy míg igen sok tégla van a legio VII Claudia nevével, és a feliratok között csak kettő olyan, melyeken hozzátartozó veteranusokról van szó, addig a legio III Flaviától egyetlen tégla sem ismeretes, de a feliratok, több tényleges szolgálatban levő katonáját említik. A Kr. után 240–255 között vert pénzeken col(onia) Vim(inacium) olvasható, a minek a CIL II 1474. 8109 feliratok is nevezik. De csak későbbi időben lett azzá. A CIL III 1654. 1655. 8102. 8127. 8128 feliratok szerint municipium Aelium Viminacium, úgy hogy az első városjogot Hadrianus császárnak köszönhette.

(Arcanum)

A közelmúltban végzett ásatások során a régészek egy tintinnabulumot tártak fel: egy római kori szélcsengőt, amely ajtó felé függesztett amulettként szolgált a gonosz szellemek távoltartásának céljából. Gyakran üzletek és lakóházak bejáratához akasztották fel, vagy a belső udvar vagy kert körüli perisztolák alá.

Ezt a tintinnabulumot a város egyik fő utcája mellett, egy tűzvész során elpusztult és azóta összeomlott épület maradványaiban találták meg.

A bronzból öntött tárgy középen egy „mágikus falloszt" ábrázol, két lábbal, szárnyakkal és farokkal.

Védelmi funkcióval bírt

A rómaiak hittek abban, hogy a fallosz nemcsak a férfias nemzőerő megtestesítője, hanem az állam biztonságának (sacra Romana) egyik záloga is, amely védelmet és szerencsét biztosíthat. Nem véletlen tehát, hogy

ez a fajta fallikus ábrázolás a római világ minden táján megtalálható, többek között szobrokon, mozaikokon, freskókon, de hordozható tárgyakon, például medálokon vagy bullákon is,

amelyek korabeli funkciójuk szerint a gyermekeket (különösen a fiatal fiúkat) vagy a férfiakat fenyegető „vándorló gonosz szem" (malus oculus) gonoszságának elűzésére szolgált.

Fallosz szélcsengőt találtak a római Viminaciumban Forrás: The Archaeological Institute

Az épület tulajdonosa valószínűleg éppen ezért, a rossz szellemek elűzése céljából akasztotta ki a tintinabulumot a kapuja elé

– mondta a Viminacium Régészeti Park képviselője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Úgy gondolhatta, hogy ez a tárgy erős mágikus tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek neki.