A demenciák – köztük az Alzheimer-kór – az idősebb felnőtteket érintő legrettegettebb betegségek közé tartoznak, és világos, hogy miért.
Világszerte több tízmillió ember él ezzel a tünetegyüttessel, és csak korlátozottan állnak rendelkezésre hatékony kezelések.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i neurológusa, Kristine Yaffe és munkatársai ezért új megközelítést alkalmaztak.
Ez az első olyan személyre szabott beavatkozás, amely a megismerés több területére összpontosít
– magyarázta Yaffe a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ebben a kockázati tényezők célpontjai a résztvevő kockázati profilján, preferenciáin és prioritásain alapulnak.
A kutatók személyes, személyre szabott coachingot biztosítottak a kísérleti csoport 82 résztvevőjének. Ennek során minden egyes önkéntes együtt dolgozott egy szakemberrel annak érdekében, hogy a kockázati tényezők alapján meghatározzák a személyre szabott célokat, és az egyes személyek
képességeinek, érdeklődésének és preferenciáinak megfelelő tevékenységeket alakítsanak ki az étrend, a gyógyszeres kezelés, a testmozgás, a szociális, pszichológiai, alvási és oktatási programok terén.
Az ételnaplózástól a fitneszkövetőkig, a videóbeszélgetésektől az önkéntességig, a gyógyszeres kezeléstől a tudatosságig (mindfulness) minden programban számos megközelítés állt rendelkezésre. A kontrollcsoport további kilencven résztvevője háromhavonta kapott oktatási anyagokat. Ezek a kísérleti csoport által megcélzott demencia kockázatcsökkentő tényezőiről tartalmaztak információkat.
Az önkéntesek 70 és 89 év közöttiek voltak, és legalább kettővel rendelkeztek a demencia nyolc kockázati tényezőjéből:
rossz alvás, depresszió, társadalmi elszigeteltség, dohányzás, a kognitív hanyatlással összefüggő vényköteles gyógyszerek szedése, magas vérnyomás, cukorbetegség és mozgásszegény életmód.
A kísérleti csoport két éven keresztül követte a személyre szabott életmódbeli változtatásokat. A szakemberek figyelték a fejlődésüket, miközben az esetlegesen felmerülő, motivációs akadályokat klinikai támogató csoportok segítségével kezelték. Ennek eredményeképpen
a kezelt csoport kognitív és fiziológiai tesztjei javultak, ami 74 százalékos javulást jelentett a kontrollcsoport résztvevőihez képest.
A JAMA Internal Medicine tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a legjobb mégis az, hogy a legtöbb résztvevő nagyfokú elégedettségét fejezte ki a változtatástatásokkal kapcsolatban. Ám az csak egy dolog, hogy tudjuk, mit kell tennünk, de az életmódváltás talán legnagyobb kihívást jelentő aspektusa, hogy képesek vagyunk-e azt betartani. Ezt az érzést jól ismeri mindenki, aki megpróbált már diétázni vagy leszokni egy rossz szokásról.