Az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói baktériumokat fertőző vírusokra, úgynevezett bakteriofágokra vadásztak a Yorkshire Wildlife Parkból, az angliai Brantonban található vadvédelmi és rehabilitációs központból származó állati ürülékben. A parkban mintegy 475 állat él, amelyek több mint 60 fajt képviselnek, így a tudósok lehetőséget kaptak arra, hogy a különböző egzotikus ürülékekben bakteriofágok - röviden "fágok" - után kutassanak.
Graham Stafford, a Sheffieldi Egyetem mikrobiológiai tanszékvezetője és a kutatás vezetője a Live Science-nek elmondta, hogy az ötlet akkor jutott eszébe, amikor családjával meglátogatta a vadasparkot. Amikor felkereste a park munkatársait a projektről, "nagyon szívesen segítettek" - mondta.
A fágok a bakteriális fertőzések újonnan megjelenő kezelésének, az úgynevezett fágterápiának a kulcsfontosságú összetevői.
Klinikai kísérletek során és olyan szélsőséges esetekben, amikor más kezelések kudarcot vallottak, az orvosok a fágokat a hagyományos antibiotikumok alternatívájaként vagy kiegészítéseként alkalmazzák.
A fágok általában úgy pusztítják el a betegséget okozó baktériumokat, hogy behatolnak a baktériumsejtekbe, és belülről felhasítják azokat.
Ezeknek a fágoknak nagyon specifikus célpontjuk lehet - egy fajon belül csak egy vagy néhány baktériumtörzs -, ami azt jelenti, hogy nem gyakorolnak hatást a baktériumok egész sorára, mint a szélesebb spektrumú antibiotikumok, így nem alakul ki széles körű rezisztencia velük szemben.
A fágok a baktériumok evolúcióját mozgatják, de amikor a baktériumok úgy fejlődnek, hogy elkerüljék a fágokat, akkor a célba vett baktériumok általában sebezhetőbbé válnak a hagyományos antibiotikumokkal szemben, mondta Stafford.
Stafford és kollégái arra törekednek, hogy új fágokat fedezzenek fel a környezetben - beleértve az állati trágyát is -, hogy bővítsék a kezelésekben felhasználható fágok választékát.
"A fágok hajlamosak csak bizonyos fajokat, vagy akár csak bizonyos törzseket megcélozni, így minél többet találunk belőlük, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy ezt a terápiát olyan szintre emeljük, ahol a lehető legtöbb kórokozót le tudjuk fedni" - mondta a Live Science-nek.
A csapat a Yorkshire-i Wildlife Parkkal dolgozik együtt mintegy egy éve, és a közlemény szerint fágokat gyűjtöttek guineai páviánokból (Papio papio), zsiráfokból (Giraffa), cebui sertésekből (Sus cebifrons), binturongokból (Arctictis binturong) valamint különböző makikból.
Miután a kutatóknak megvan az ürülékminta, vizet adnak hozzá, iszappá keverik, majd erősen megszűrik a keveréket, amíg csak vírusok maradnak.
Így már nem is büdös
- jegyezte meg Stafford.
Ezután laboratóriumi edényekben baktériumokat tesznek ki a kiszűrt fágokhoz, hogy meghatározzák, mely baktériumokat képesek megfertőzni; így kiderül, mely fágok lehetnek hasznosak az emberi kezelésekhez.
A csapat jelenleg olyan fágok megtalálására összpontosít, amelyek segíthetnek a cukorbetegek lábfertőzéseinek kezelésében, ami gyakori szövődmény azoknál, akiknek a vércukorszintjét nem tartják megfelelően kordában gyógyszeres kezeléssel. A világ más részein már folynak vagy hamarosan kezdődnek klinikai kísérletek az ilyen fertőzések kezelésére szolgáló fágterápiák tesztelésére, és néhány befejezett, korai fázisú vizsgálat azt sugallja, hogy a kezelés biztonságos az embereken.