Számítások szerint a képződmény szélessége legalább hatvanszorosa a Földének, ami példátlan a napciklus ezen szakaszában – írja a Space.com csillagászati portál.
A sötét foltot a tudomány koronalyuk néven ismeri. December 2-án alakult ki a Nap egyenlítőjének közelében, és mindössze 24 óra alatt elérte maximális szélességét, amely mintegy 800 000 kilométer. December 4. óta a koronalyuk közvetlenül a Föld felé néz.
A szakértők eredetileg azt jósolták, hogy a jelenség miatt közepes erősségű mágneses vihar alakulhat ki bolygónkon, a napszél ugyanakkor a vártnál kevésbé volt intenzív, így a hatások sem voltak annyira számottevőek, csupán a magasabb szélességi köröknél észleltek sarki fényeket.
Egyelőre nem világos, hogy a lyuk mennyi ideig fog létezni, a korábbi koronalyukak élettartama nagyjából 27 nap volt.
A koronalyuk úgy jön létre, hogy a Nap légkörében részben felnyílnak a mágneses erővonalak. Ez lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű napanyag távozzon az űrbe, töltött részecskék áramlataként, ezt nevezik napszélnek. A koronalyukakból kilépő napszél sebessége 4–500 km/s lehet.
A Napon legutóbb márciusban nyílt koronalyuk, akkor a képződmény jelentős mágneses viharokat okozott a Földön.