A világ legmagasabb vízesését Dánia-szoros kataraktának nevezik, és a Grönland és Izland között húzódó Dánia-szoros alatt található.
Itt a víz a Grönlandi-tengerből több mint 3 kilométeren át zuhan az Irminger-tengerbe, és a zuhatag több mint háromszor olyan magas, mint az ikonikus, 979 méter magas venezuelai Angyal-vízesés (Angel Falls).
A vízesés emellett hihetetlenül széles, 160 kilométeres, és másodpercenként mintegy 5 millió köbméter vizet zúdít a mélybe - ez csúcsidőben majdnem 2000 Niagarának felel meg.
A mélyen az óceán felszíne alatt húzódó kataraktát 1989-ben fedezték fel.
A Nemzeti Óceánügyi Szolgálat szerint mindez a víz hőmérsékletével függ össze. A hideg víz sűrűbb, mint a meleg víz, ezért amikor az északi tengerek fagyos, dél felé áramló vize találkozik az Irminger-tenger langyosabb vizével, lesüllyed. A hidegebb, sűrűbb víz a melegebb víz alá szorul, és a tengerfenékre egy hatalmas vízesésen keresztül áramlik.
Sajnos a globális felmelegedés nem barátja a víz alatti vízeséseknek. A klímaváltozás előrehaladtával az óceánok egyre melegebbek, és egyre nagyobb az édesvíz beáramlása, valamint csökken a tengeri jégképződés, ami mind-mind a lefelé áramló hideg, sűrű víz mennyiségének csökkenéséhez vezet.
"Jó példa erre a katalán partvidék, ahol az Oroszlán-öbölben és a katalán partoktól északra a téli tramontán napok számának csökkenése miatt gyengül ez az oceanográfiai folyamat, amely döntő szerepet játszik az éghajlat szabályozásában, és nagy hatással van a mélységi ökoszisztémákra" - mondta Anna Sanchez-Vidal professzor, aki a Dánia-szoros kataraktájának vizsgálatára indított expedíciót vezeti.