Mutatunk egy trükköt, amivel tíz évvel meghosszabbíthatja az életét

A vércukorszint és a vérzsírszint a dupla adag pizza elfogyasztása után is csak kismértékben emelkedett

Mindig van választásunk, amikor éhesek vagyunk vagy sóvárgunk valamilyen étel után: ehetünk olyan ételeket, amelyekről azt mondják, hogy jót tesznek nekünk, de dönthetünk a kényelem mentén is. Mindez nem mindig könnyű és nem is mindig lehetséges, ám a kutatások szerint bizonyos ételek fogyasztása jelentős egészségügyi előnyökkel járhat – különösen hosszú távon.

Tíz évvel növelte a várható élettartamot

A Nature Food tudományos szaklapban publikált, új tanulmány közel félmillió brit lakos élelmiszer-fogyasztási adatait és egészségügyi eredményeit elemezte. Megállapította, hogy

az egészséges étrendre való áttérés és annak betartása akár tíz évvel is meghosszabbíthatja az életünket.

A Lars Fadnes, a norvégiai Bergeni Egyetem közegészségügyi kutatója által vezetett kutatócsoport mintegy 467 354 ember várható élettartamát modellezte, akik a 2006-ban indult, hosszú távú UK Biobank tanulmány részeként dokumentálták étkezési szokásaikat.

A szakemberek ezek alapján csoportosították a résztvevőket és megfigyelték, hogyan változtak azok az idő múlásával. Különböző csoportokat hoztak létre: megkülönböztették az átlagos és az egészségtelen étkezőket, aztán azokat, akiknek a táplálékbevitele megfelelt a brit táplálkozási ajánlásokat követő Eatwell Guide-nak, illetve azokat, akik a tudósok által „hosszú élettartam" diétának nevezett étrendet követték.

Az egészségesebb ételek fogyasztása jelentős egészségügyi előnyökkel járhat – különösen hosszú távon Forrás: Pinterest

A dohányzás, az alkohol és a fizikai aktivitás figyelembevétele után megállapították, hogy a korábbi, az egészségtelen táplálkozásukat tartósan megváltoztató negyven éves férfiak és nők nagyjából kilenc évvel hosszabbították meg a várható élettartamukat.

Eközben azok a résztvevők, akik lemondtak a cukros italokról és a feldolgozott húsokról a teljes kiőrlésű gabonafélékben, diófélékben, gyümölcsökben, zöldségekben és mérsékelt mennyiségű halban gazdag étrend javára, tíz évvel növelték várható élettartamukat.

Érdemes tartósan áttérni az egészséges táplálkozásra

Kisebb mértékben nőtt a várható élettartam azoknál is, akik kezdetben átlagos étrendet követtek, de később javítottak az étkezési szokásaikon.

Minél nagyobb a változás az egészségesebb táplálkozási szokások irányába, annál nagyobb a várható élettartam-nyereség

– magyarázta a kutatócsoport, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Nem meglepő módon a várható élettartam növekedése alacsonyabb, ha az étrendi változtatást idősebb korban kezdjük meg, de továbbra is jelentős marad.

Tíz évet adhatunk az életünkhöz az étrendünk megváltoztatásával Forrás: Pexels

Hozzátették: a hetven éves emberek például még mindig körülbelül négy-öt évvel meghosszabbíthatják a várható élettartamukat, ha tartósan és tudatosan áttérnek az egészséges táplálkozásra.

Izgalmas, de nem meglepő, hogy milyen óriási egészségügyi előnyökkel járhat egyszerűen a táplálkozásunk megváltoztatása

– mondta Katherine Livingstone, a Deakin Egyetem népességtudományi kutatója és a tanulmány szerzője. – Ez a kutatás tehát bizonyítja, hogy soha nem késő kicsi és tartós változtatásokat végrehajtani egy egészségesebb étrend irányába.

Már más tanulmányok már korábban kimutatták, hogy a különböző, az étrendi irányelveket tükröző, egészséges táplálkozási szokások hogyan kapcsolódhatnak a korai halálozás alacsonyabb kockázatához. És bár az új elemzés során az Egyesült Királyságban végezték a vizsgálatot, eredményei világszerte érvényesek lehetnek.

Sokféle étrend közül választhatunk Forrás: Pinterest

A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy bár elemzésük a tartós étrendi változásokat vizsgálta, „az életmódbeli változások fenntartása idővel kihívást jelenthet az étrend javításával, az étkezési szokások ráadásul sokaknál idővel ingadoznak".

A kihívást szerintük gyakran nem a motiváció, hanem a hozzáférés jelenti: a megfizethető, tápláló élelmiszerekhez való hozzájutás ugyanis rendszerszintű probléma és közegészségügyi kérdés.