A Cells tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megállapításai egyszerre elkeserítőek és félelmetesek. A világűr több módon is befolyásolja az ember szervezetének működését, a houstoni Baylor Egyetem orvosszakértői pedig összegyűjtötték a változások közül a legriasztóbbakat.
Az egyik legnagyobb kérdőjel, hogy a világűrben sodródó szemcsék, azaz a bolygóközi por, valamint a bolygókon, holdakon található por miként befolyásolja egészségünket.
Reális esélye van ugyanis annak, hogy ezek a szemcsék utat találnak a tüdőbe.
A NASA tavaly nyáron közzétett egy kockázatelemzést, amelyben megjegyzik, hogy az égitesteken fellelhető porszemcsék egészségkárosító hatásokkal rendelkeznek; roncsolhatják a tüdőt, a szív- és érrendszert, a szemet, a bőrt. Ezek a hatások az űrhajósok testi épsége mellett az adott küldetés sikerességét is veszélyeztetik azzal, hogy negatívan befolyásolják a legénység teljesítményét.
A Cells tanulmánya ennél is tovább megy, és a Földön kívüli port potenciálisan "a hosszú távú űrrepülések legnagyobb kihívásának" nevezi.
Mivel az űrbéli pornak való kitettség egészségügyi hatásai viszonylag új keletű aggodalomnak tűnnek, a tanulmány szerzői szerint további kutatásokra van szükség. A jövőben végzett kutatómunka egyrészt a Földön kívüli pornak való kitettség hosszú távú következményeit írná le, másrészt lehetséges védelmi intézkedéseket vázolna.
A legújabb tanulmányok szerint az űrben tapasztalható sugárzás genetikai mutációkat idéz elő. Ezek a DNS-ben bekövetkező módosulások fokozhatják a rák kialakulásának kockázatát.
Egy 2022-es kutatás megvizsgálta a NASA űrhajósainak génállományát, és összesen 34 különféle mutációt azonosított a genomban. Ami különösen vészjósló, hogy az egyik mutáció a tumorgátló hatással bíró TP53 fehérjét előállító gént érintette, de szintén mutálódott a DNMT3A enzim génje is, ami pedig az akut mieloid leukémia kialakulásával hozható kapcsolatba.
A tanulmány kitér a mikrogravitációs környezet jelentette kockázatokra is. Elemzésük szerint a mikrogravitáció az immunrendszerre lehet negatív hatással és újra működésbe hozhatja a szervezetben lappangó vírusokat.
Különösen aggasztó, hogy az űrutazás aktiválhatja az Epstein-Barr-vírust (EBV), illetve a mononukleózist okozó herpeszvírust. Még 2012-ben a Texasi Egyetem orvoskutatói megfigyelték, hogy a nyálban található EBV-részecskék száma az űrrepülést követően a tízszeresére emelkedett az korábbi szinthez képest.
Bár a stressz bizonyítottan fokozza az EBV reaktiválódását, feltételezhetően más tényezők, például a sugárzás és a mikrogravitáció is hozzájárulnak az űrben a folyamathoz "
- olvasható a 2012-es tanulmány kivonatában.
További súlyos gondokat okozhatnak az űrbe hurcolt baktériumok, amik a megváltozott sugárterhelés miatt könnyebben gyűjthetnek be mutációkat és válhatnak rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben. Emellett számolni kell az idegen égitestek esetleges mikroorganizmusaival is.