A fogak és a fogíny ápolása nemcsak a szájhigiénénk fenntartása miatt fontos, hanem az agyunk egészségének megőrzésében is segít – hívták fel a figyelmet amerikai kutatók az Amerikai Szívgyógyászati Társaság alá tartozó Amerikai Stroke Szövetség (American Stroke Association, ASA) idei nemzetközi konferenciáján Dallasban. Az évente megrendezett konferencia a stroke-kal és az agy egészségével foglalkozó kutatók egyik legrangosabb összejövetele az egész világon.
Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy a fogínybetegség, a foghíjak és a rossz szájhigiéné egyéb velejárói, valamint a nem megfelelő fogmosás és a lepedék elégtelen eltávolítása mind növelik a stroke kockázatát. Az ASA adatai alapján a stroke az Egyesült Államokban az ötödik vezető halálok és a rokkantság leggyakoribb forrása. A megelőző kutatások már fényt derítettek a fogínybetegség és más szájhigiénés problémák, illetve a szívbetegség rizikófaktorai és a magas vérnyomás között.
„Az nem volt eddig világos, hogy vajon a rossz szájhigiéné közvetlenül befolyásolja-e az agy egészségét, vagyis az adott személy agyának funkcionális állapotát, amit most már idegi képalkotó eszközök, például MRI segítségével jól meg tudunk ítélni – nyilatkozta Cyprien Rivier, a Yale School of Medicine (New Haven, Connecticut) neurológus posztdoktori kutatója és a tanulmány szerzője. –
A szájhigiéné kutatása azért fontos, mert gyakoriak a vele kapcsolatos problémák, ugyanakkor ez egy könnyen befolyásolható rizikófaktor, hiszen minimális anyagi és időbefektetéssel bárki hatékonyan javíthatja a szájhigiénéjét."
Az egészséges életmóddal nemcsak a szívbetegség és a stroke kockázatát tudjuk csökkenteni, de az agyi funkcióinkat – például a memóriánkat, tiszta gondolkodásunkat és a mindennapi teljesítményünket – is javíthatjuk. Az ASA becslése szerint az USA-ban minden öt emberből háromban kialakul az élete során valamilyen agyi betegség.
A tudósok a jelen kutatásban mintegy 40 ezer felnőttől 2014 és 2021 között gyűjtött adatok alapján elemezték a szájhigiéné és az agyi egészség lehetséges kapcsolatát. A résztvevők átlagéletkora 57 év volt, 46%-uk volt férfi, és kórtörténetükben nem szerepelt stroke. Minden résztvevőben 105 olyan genetikai változat jelenlétét vizsgálták, amelyek ismerten hajlamosítanak a fogszuvasodásra, és az e változatokat hordozók idősebb korban nagyobb eséllyel vesztik el a fogaikat és viselnek műfogsort. A kutatók ezután elemezték a génváltozatok jelenléte, a rossz szájhigiéné és az agy egészsége közötti összefüggéseket.
Az agy állapotromlásának jeleit MRI felvételek segítségével értékelték. A fehérállományban látott ún. hiperintenzitások az ott felgyülemlett károsodásokra utalnak, amelyek negatívan befolyásolják a memóriát, az egyensúlyérzéket és a mozgást, a mikrostrukturális károsodások mértéke pedig megmutatja, mennyire változott meg az agy finomszerkezete egy hasonló korú egészséges felnőtt normális agyi MRI-képéhez viszonyítva.
Az elemzés a fogszuvasodásra, foghíjakra és műfogsorviselésre genetikusan hajlamosabbakban jelentősebb mértékű csendes agyérbetegséget állapított meg, amire a fehérállománybeli hiperintenzitások mennyiségének 24%-os növekedéséből lehetett következtetni.
A rossz szájhigiénére örökletesen fogékonyabbakban ezen kívül az agy finomszerkezete is leromlott: a mikrostrukturális károsodás az ő MRI felvételeiken 43%-kal magasabb fokú volt az életkor szerinti kontrollokénál. A 43%-os emelkedés egész pontosan az ún. mikrostrukturális károsodási pontszámra vonatkozott, amely az agy valamennyi területét ért finomszerkezeti károsodás teljes szervre kivetített összege.
A rossz szájhigiéné az agy állapotának romlását idézhető elő, ezért még inkább oda kell figyelnünk a szájápolásra, hiszen a szájüreg elhanyagolásának következményei messze túlmutatnak a fogakon
– szögezte le Rivier. – Ez ugyanakkor még csak egy előzetes tanulmány, és további bizonyítékokat kell gyűjtenünk, lehetőleg klinikai vizsgálatokból, hogy megbizonyosodjunk róla: a szájhigiéné javítása a teljes népességben csakugyan tükröződik majd az agy állapotának javulásában is."
„Az életmódbeli tényezők, mint a dohányzás, illetve az egyéb fennálló egészségügyi problémák, mint a diabétesz, sokkal markánsabb rizikófaktorok a rossz szájhigiénére nézve, mint bármilyen genetikai jegy, kivéve talán azokat a ritka genetikai rendellenességeket, amelyek a fogzománc gyengeségével vagy teljes hiányával járnak – hangsúlyozta Joseph P. Broderick, a Cincinnati Egyetem neurológiai és rehabilitációs orvostani tanszékének professzora, aki szerint a jelen eredmények bár nem igazolják egyértelműen, hogy a gondosabb szájápolás egészségesebb agyat eredményez, mindenképpen érdekesek és további kutatásra érdemesek. – A szájápolás szorgalmazása feltétlenül jó tanács. Ugyanakkor, mivel a leromlott agyi állapotú emberek gyakran a szájhigiénéjüket is elhanyagolják, lehetetlen megállapítani, mi az ok és mi az okozat. Ezen túlmenően a rossz szájhigiénére hajlamosító genetikai faktorok részben átfedhetnek más krónikus egészségi problémák, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, a fertőzésekre való hajlam és egyebek genetikai rizikófaktoraival, s ez utóbbiak ismert módon megmutatkoznak az agyi képalkotó felvételeken."