Ennek az állatnak 16 ezer szeme van és mindet ránk szegezi

Az Anomalocaris nevű lény a kambriumban élt, mintegy 500 millió évvel ezelőtt. A tudósok szerint ez a csodálatos fosszília sokat taníthat nekünk az evolúcióról és arról, hogy milyen volt az élet azokban az időkben.

Nagy, kidülledt szemei voltak

Ahogy a neve is mutatja, az Anomalocaris valóban egy „anomália": egy olyan állat, amely nem egészen olyan, mint a többi. Neve a görög „anomális" és „garnélarák" szavakból ered, mert bár technikailag nem garnélarák, de némi hasonlóságot mutat vele, írja a ZME Science online tudományos portál.

Rákszerű megjelenése ellenére az Anomalocaris egy vad ragadozó volt, amely erős állkapcsaival és éles tüskéivel más tengeri állatokra vadászott.

A körülbelül egy méter hosszú és lapos ovális alakú Anomalocaris a tengerek királya lehetett, kevés állat vehette fel vele a versenyt méretekben. A vízben való mozgáshoz uszonyok helyett a test két szélén végigfutó, hosszúkás, lapátszerű szerkezeteket használt. Két úgynevezett függeléke volt, amelyek segítségével gyorsan lapátolta a zsákmányt a szájába.

Az Anomalocaris 500 millió éve élt Forrás: AFP/University of Adelaide/Katrina Kenny

De a legszembetűnőbb tulajdonsága mindenképpen a nagy, kidülledt szemei voltak.

Néhány látványos, 515 millió éves ausztráliai kövületből az is kiderül, hogy ezek valójában összetett szemek voltak, amelyek kis lencsékhez hasonlítottak és nagyban emlékeztetnek arra, amit a mai rovarok és ízeltlábúak esetében látunk.

Ám az Anomalocaris szeme 16 ezer lencsével rendelkezett és olyan felbontást kínált, amely a mai szitakötőkével vetekedett, amelynek 28 ezer lencséje va; de most egy félmilliárd évvel ezelőtt élt állatról beszélünk.

Egyes tanulmányok szerint az Anomalocarisnak ráadásul sok mai emlőshöz hasonlóan dikromatikus látása lehetett, ami nagyságrenddel jobb lehetett, mint a trilobitáké, amelyekről sokáig úgy gondolták, hogy koruk legjobb látásával rendelkeztek.

Azonosították az állat harapásának a nyomait

Ahogy az ilyen régi fosszíliák esetében gyakran előfordul, az Anomalocaris körül is sok a vita. Kezdetben évtizedekig tévesen azonosították és osztályozták, de tudományos körökben még mindig vitáznak arról, hogy a hozzá kapcsolódó kövületek egyes részei valóban hozzá tartoznak-e.

A korai paleontológusok nem hitték el, hogy egy ilyen lény egyáltalán létezhetett.

„Fogó" karjait először 1892-ben fedezték fel, és akkor a tudósok úgy gondolták, hogy az a garnélarákszerű állat farka lehet; míg a gyűrű alakú szájáról azt hitték, hogy egy medúzáé; testéről pedig azt, hogy egy szivacsé. A paleontológusok csak az 1980-as években bizonyították meggyőzően, hogy az összes testrész ugyanahhoz az állathoz tartozik. De még ekkor sem csillapodott az Anomalocarisról szóló vita.

Egy szitakötő szeme Forrás: Alexis Tindall

A szakemberek szerint az Anomalocaris kétségtelenül a kambriumi tengerek csúcsragadozója volt, és sok kisebb lény esett áldozatul az állkapcsukban.

Ezt az állítást támasztja alá az a tény, hogy egyes trilobitákon azonosították az állat harapásának a nyomait. Ahogy arra a tudósok rámutattak, rendkívül jól fejlett látórendszerével könnyedén felkutatta a zsákmányt és vadászhatott rá. Az azonban nem világos, hogyan törhette át az Anomalocaris a trilobiták vastag védekező héját.

Tény azonban, hogy az Anomalocaris több százmillió éven át valószínűleg a legtöbb szemmel rendelkező állat volt.

Több szakember azzal érvel, hogy „az összetett szemek lencséi technikailag nem szemek", és ha ezt a definíciót vesszük alapul, akkor a legtöbb szemmel rendelkező állat valószínűleg a fésűkagyló, amelynek 50-100 „valódi" szeme van. Az összetett szemekben lévő lencsék (technikai nevükön ommatidiumok) azonban független fényérzékelő egységként működnek, optikai rendszerrel. Ha ezeket szemnek fogadjuk el, akkor az általunk ismert legtöbb szemmel rendelkező állat kétségtelenül a szitakötő.