A kutatás vezetője, Nora Disis (UW Cancer Vaccine Institute) szerint a munka annyira jól halad, hogy öt éven belül elérhetőek lesznek a daganatok elleni védőoltások.
A klinikai kísérletek első fázisában 66 előrehaladott stádiumú mellrákban szenvedő nő kapott a kísérleti vakcinából különböző dózisokban. Az összes érintett nő korábban már átesett rákterápiákon, így a betegség terjedése vagy megállt, vagy remisszióba került. Ugyanakkor valamennyiüknél magas volt a rák újbóli megjelenésének kockázata.
A védőoltást úgy tervezték, hogy immunválaszt váltson ki egy bizonyos típusú fehérjével, a HER2-vel szemben, amely az emlőrákos esetek mintegy 30 százalékához köthető. A fehérje számos sejttípuson megtalálható, de egyes agresszív emlőráksejtek akár százszor több HER2-t termelnek, mint a normál sejtek.
A HER2-pozitív emlőrákok nagyobb valószínűséggel térnek vissza a kezelés után, viszont az immunrendszer sejtjei viszonylag könnyen felismerik őket. A kutatók azt remélik, hogy azáltal, hogy a vakcina több HER2-t állít elő a szervezetben, segíti az immunrendszert a rákos sejtek felismerésében, és az egészséges sejtek megkímélésében.
A vakcinát kapott nők 80 százaléka túlélte a tízéves vizsgálati időszakot, ami a tanulmány szerint jóval meghaladja az ennél a ráktípusnál várható 50 százalékos ötéves túlélési arányt.
Fontos megjegyezni, hogy a klinikai tesztek első fázisa elsősorban a biztonságosságot hivatott igazolni, a hatásosságot a második fázisban fogják ellenőrizni. További vakcinák készülnek a petefészek-, vastagbél-, tüdő-, hólyag- és prosztatarák ellen.