Ez a hazai egyetem kapcsolódik be újabb területen az űrkutatásba

Vandenberg légi támaszpont, 2021. november 24. A NASA által közreadott képen fellövik a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9-es hordozórakétáját a DART (Double Asteroid Redirection Test) űreszközzel a fedélzetén a Vandenberg légi támaszpontról 2021. november 23-án éjjel. A DART-misszió a NASA és a SpaceX közös bolygóvédelmi küldetése, amelynek célja a Földre potenciálisan veszélyes, összeütközésre képes nagyobb aszteroidák felderítése és azok kockázatának értékelése – szükség esetén pedig a katasztrófa elhárítása. MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

A Szegedi Tudományegyetemen korábban is voltak űrkutatáshoz kapcsolódó projektek – például mikrogravitációban végzett kísérletek, illetve űr-orvoslással is foglalkozott az orvosi kar – most pedig az informatika területén, egy műholdon az űrbe juttatott eszköz fejlesztésében vettek részt az SZTE kutatói – tájékoztatta szerkeszőségünket közleményben csütörtökön az oktatási intézmény.

Eléggé sokoldalú eszközről van szó

A BME projektjéhez kapcsolódva, annak jelentős anyagi támogatásával, a Szegedi Tudományegyetem különleges kutatási területtel színesíti innovációs palettáját: egy űrkutatási projekthez kapcsolódnak az SZTE TTIK informatikusainak fejlesztései.

A Szegedi Tudományegyetemen készült önálló kísérletek is a világűrbe kerülnek azzal a kisműholddal, amelyet az amerikai üzletember, Elon Musk rakétája visz majd a világűrbe.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) célja, hogy támogassa a „szárnyait bontogató" hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. Az említett hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával elkészült, és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi zsebműhold. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is részt vett.

SpaceX Starship SN9. A továbbfejlesztett változat talán még idén Mars körüli pályára áll (képünk illusztráció) Forrás: NurPhoto via AFP/Reginald Mathalone/NurPhoto/Reginald Mathalone

2021 novemberében kapcsolódott be az SZTE az MRC-100-as projektbe. Először a BME kollégái megismertették az általuk eddig elért eredményeket, valamint az aktuális projekt célját, majd tisztáztuk, hogy milyen módon kapcsolódhatnak a meghívott felsőoktatási intézmények

– mondta el Dr. Mingesz Róbert, az SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszék adjunktusa. – Ezt követően egy saját kísérlet létrehozása volt a célja az SZTE-n kialakított csapatnak.

Kiss Ádám, az SZTE SZAOK PhD hallgatója, az SZTE diákmodul projektvezetője hozzátette: ekkor ő még nem szerepelt a résztvevők listáján. Később azonban lehetősége lett bekapcsolódni, ugyanis hetekkel azelőtt, hogy végleges formájában összeépítették az MRC-100 műholdat, adódott egy újabb, rendkívül szűk határidős lehetőség további mérések feljuttatására.

Egy eléggé sokoldalú „dobozról" beszélünk: egyrészről számos, a BME által kidolgozott kísérlet kapott rajta helyet, másrészről ez az első olyan magyar műhold, melynek fedélzetére számos egyetem fejleszthetett kísérletet

– mondta el Kiss Ádám. – Az MRC-100, a magyar egyetemek kísérleteit emeli az űrbe; oldalak kellenének a rövid bemutatáshoz is, de pár kulcsszót a teljesség nélkül kiemelhetünk: hőmérséklet-mérés, időzítés-mérés, rezonáns radar reflektor, flash-memória megbízhatóság mérése.

A Mérnöki Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar együttműködése során először egy olyan modul készült el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja az űrbéli körülmények között.

A Mechatronikai és Automatizálási Intézet részéről Mészáros Attila és Bálint Ádám vett részt a fejlesztésekben, feladatuk elsődlegesen a műholdmodul hardverének a tervezése volt, valamint, a chiphiány idején ők voltak azok, akik be tudták szerezni a kritikus alkatrészeket.

Az Informatikai Intézet részéről Tönköly Andor, Mingesz Róbert, Mellár János, Makan Gergely és Halmai Dániel vettek részt a fejlesztésben, a beágyazott szoftver megírása valamint a modul tesztelése volt az elsődleges feladatuk.

Júniusban indulhat a SpaceX rakétája

Az egyetem arra is rámutatott, alapvetően az SZTE feladatként mindkét esetben egy 3x3 cm-es áramkör elkészítését kapta. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök. Ez a kis modul beszélget a műhold központi számítógépével, ami az űrbe feljuttatott méréseink eredményeit a Földre visszajuttatja rádióhullámok segítségével – emelte ki saját feladatát a projektben Kiss Ádám.

Az első modul áramkörének tervezése, építése és átadása már tavaly megtörtént

– vázolta fel a közeljövő legfontosabb terveit Kiss Ádám. – A BME a modulokat beépítette a műholdba, a műholdat átadta az azt kezelő cégnek.

Vandenberg légi támaszpont, 2021. november 24. (képünk illusztráció) Forrás: MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls

Hozzátette: várhatóan júniusban fogja a SpaceX elindítani azt a rakétáját, ami a mi kísérleteinket fogja az űrbe juttatni.

A mérések adatai a műholdon megszületnek, majd a műhold rádióhullámok segítségével azokat a Földre sugározza.

Az MRC-100 műhold esetén ezeket az adatokat különböző földi állomások fogadják, majd egy közös helyre juttatják azokat, ez a BME egyik internetes szervere lesz. Annak érdekében, hogy minél több adat jusson el az SZTE-re, illetve a műhold küldetését is segítsék a többi kísérlet adatainak fogadásával, egy szegedi vevőállomás terve fogalmazódott meg.

A projekt az SZTE IKIKK berkeiben és a Csiha Zrt. anyagi támogatásával elindult.

A tervek alapján az állomás nemcsak műholdak vételére, hanem úgynevezett magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz, ami számos űrrajongó szakdolgozó előtt nyit lehetőséget egy műholdnál jóval olcsóbb űrkutatási formára.