Itt az új gyógymód a leggyilkosabb rák ellen

A glioblasztóma az agydaganat leggyakoribb és leghalálosabb formája. A betegek kilátásai borúsak: a diagnózist követő átlagos túlélés 12 és 15 hónap között van. Az agydaganattal diagnosztizált páciensek mindössze 6,9 százaléka éli túl az öt évet, így ez az egyik legrosszabbul túlélhető rákfajta.

Az agydaganattal diagnosztizált betegek olyan tünetektől szenvedhetnek, mint a fejfájás, rohamok, kognitív és személyiségbeli változások, valamint neurológiai károsodások. Ezek a tünetek viszont drasztikusan befolyásolhatják életminőségüket, egyelőre azonban még nem létezik célzott kezelés erre a pusztító betegségre. A kutatók most úgy vélik, hogy az immunterápia fordulópontot jelenthet a kezelésében, amely a szervezet saját természetes védekező rendszerének serkentésével törekszik a rák féken tartására. 

Az agydaganat egy igen agresszív, és ezidáig rendkívül nehezen kezelhető változata ellen is új gyógymód érkezhet, egy orvosi kutatás eredményének köszönhetően
Fotó: Sebastian Kaulitzki/Shutterstock

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek: a glioblasztóma egy természetben előforduló daganat, amely az agydaganatok „gliomák” nevű csoportjába tartozik; ezek az agyban és a gerincvelőben keletkeznek és növekednek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a rák egyik legagresszívabb formája. A becslések szerint évente 3200 új esetet diagnosztizálnak az Egyesült Királyságban; világviszonylatban 100 ezer emberre évente körülbelül 3,2-4,2 eset jut, ami évente mintegy 150 ezer új esetet jelent.

A glioblasztóma szokásos kezelései, mint például a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia gyakran csak átmenetileg hatékonyak. A daganatok nagyon ellenállók ezekkel a kezelésekkel szemben, mivel a rák képes elnyomni az immunválaszt, és a vér-agy gát jelenléte miatt korlátozza a legtöbb gyógyszert abban, hogy elérje az agyat. A műtét után a daganat gyakran visszatér és az agy más részeire is átterjedhet"

– mondta Mathew Clement , a Cardiffi Egyetem Orvostudományi Karának tudományos munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak, aki húsz éve tanulmányozza, hogyan lehet az immunrendszert manipulálni és modulálni a rák és a krónikus fertőzések során; illetve, hogyan kommunikálnak az immunsejtek és hogyan zavarják az agyműködést, ami az Alzheimer-kór kialakulásához vezet.

Hozzátette: ez további kihívások elé állítja a betegeket és az orvosokat egyaránt.

 

Ígéretes út az agydaganat kezelésében

Az agydaganat igen agresszív, és ezidáig rendkívül nehezen kezelhető változata ellen most új gyógymód érkezhet. Az immunterápia területe gyorsan fejlődik, és a folyamatban lévő kutatások bővítik a különböző betegségekre vonatkozó alkalmazási lehetőségeket. Jelenleg jóváhagyott immunterápiás kezelések állnak rendelkezésre számos daganatos betegség, például a melanoma, az emlő- és a tüdőrák kezelésére. 

A műtét jelenleg a glioblasztóma kezelésének első szakasza
Fotó: Ars Neurochirurgica/Wikimedia / CC 4.0 

Az immunterápia alkalmazható:

• autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex és a reumás ízületi gyulladás, 
• fertőző betegségek, például a HIV és a hepatitis B és C kezelésére, valamint 
• allergiás betegségek kezelésére is.

A szakemberek szerint az immunterápia ígéretes, bár összetett utat jelent a glioblasztóma kezelésében is. A tumor erősen adaptív jellege miatt a glioblasztóma az agy különböző régióiban ugyanis különböző mutációkat mutat, ami megnehezíti a célzott kezelését. A kutatók ennek ellenére optimisták. A közelmúltban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az immunterápia biztonságosan beadható az agy-gerincvelői folyadékba juttatott injekciókkal. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan lehet ezeket a módszereket úgy átalakítani, hogy hatékonyabban hatoljanak be a daganatba.

Bár a glioblasztóma kezelése továbbra is összetett és kihívást jelentő betegség, az immunterápia potenciális utat kínál a betegek jobb eredményeihez. A mai napig azonban nincs olyan jóváhagyott, klinikailag elérhető immunterápia, amely javítaná a betegek életét"

 – mutatott rá Mathew Clement, aki megjegyezte, hogy nem minden rákos megbetegedés reagál azonban az immunterápiára.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy lehetnek immunrendszerrel kapcsolatos mellékhatások, például szervi gyulladások. Emellett a gyógyszerek beadási módja is létfontosságú, ami szintén a kutatás részét képezi.