Hihetetlen, rituális kincset rejtett az ukrajnai barlang

A Cucuteni-Trypillia kultúra használta ezeket az agyagfigurákat

A Borschivskyy Helytörténeti Múzeum régészei egy rituális kincsre bukkantak az ukrajnai Ternopil tartományban található Verteba-barlangban, ahol akár 8 kilométernyi átjáró is rejtőzik, és amelyet a Cucuteni-Trypillia kultúra használt egyfajta szentélyként.

Ahogy arra a kutatók rámutattak, az úgynevezett Cucuteni-Trypillia kultúra a neolitikum (újkőkorszak) és kalkolitikum (kő-rézkor) idején, valamint Krisztus előtt 5500-2750 körül alakult ki Kelet-Európában: a Kárpátoktól a Dnyeszter és Dnyeper vidékéig terjedt a mai Moldávia területén, de kiterjedt Nyugat-Ukrajna és Románia északkeleti részének jelentős részére is.

A kultúra titokzatos sajátossága a települések rendszeres lebontása vagy felégetése volt, ahol az egyes lakóhelyek élettartama körülbelül 60-80 év lehetett.

A tudósok azonban máig vitatkoznak a települések felégetésének okáról. Egyes településeket többször is újjáépítettek a már meglévő lakóterületeken, megtartva a korábbi építmények formáját és irányát. Néhány település, mint például Talianki, akkorára nőtt, mint a termékeny sumér városállamok, ráadásul ezek a kelet-európai települések több mint fél évezreddel megelőzték azokat.

A Cucuteni-Trypillia kultúra használta ezeket az agyagfigurákat Forrás: Mykhailo Sokhatskyi

A Cucuteni-Trypillia-kultúra vallási szokásairól keveset tudunk, és a felfedezett kerámiák is nagyon ritkák

– mondták a kutatók a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A Verteba-barlangban azonban egy óriási agyagtároló edényt tártunk fel, amely fehér szerves anyagot tartalmazott.

A csapat az edény közelében egy kis rést vett észre a barlang falában, amely közelebbi vizsgálatakor egy öt női „istennő" agyagfigurából álló rituális kincset fedeztek fel. Ahogy arra rámutattak, a Cucuteni-Trypillia lelőhelyeken számos figurát találtak, de az „istennő" kifejezés nem biztos, hogy minden női antropomorf agyagfigura esetében teljesen helyénvaló.

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a különböző figurák különböző funkciókat (például védelmet) szolgáltak, e nem mindegyikük testesít meg egy istennőt.

A kutatók vaddisznófogakból készült ékszereket és eszközöket (a kerámiakészítéshez) is találtak a barlangban, ami viszonylag egyedülálló, mivel a kultúra rituáléi általában inkább a háziasított állatokra, például szarvasmarhára, juhra, kecskére és kutyára összpontosítottak.