Váratlan és veszélyes változás történt a Földön

Annyira sok felszín alatti vizet termelt ki az emberiség, hogy 1993 és 2010 között közel 80 centiméterrel változott a Föld dőlése – mutatta ki egy most megjelent tanulmány.

A vizsgált időszakban az emberiség 2150 gigatonnányi vizet távolított el a bolygó kérgében lévő természetes víztározókból. Ha ezt a mennyiséget a világóceánba öntenénk, annak vízszintje 6 milliméterrel emelkedne.

A kutatás során a tudósok a Föld forgási pólusával kapcsolatos változásokat modellezték. Ez a pont nem azonos a földrajzi északi és a déli pólussal, helyzete a természetes folyamatok révén idővel változik; 2016 óta tudjuk, hogy a klimatikus hatások, és a gleccserek olvadása miatti megváltozó víztömeg-eloszlás is eltolhatják a forgási pólust. A valós megfigyelések és a modellek eredményei azonban nem egyeztek, egészen addig, míg a képlethez hozzá nem adták a kiszivattyúzott vizet.

Ekkor derült ki, hogy pusztán a víz kitermelésével a bolygó forgási pólusa 78,5 centiméterrel tolódott el.

„A Föld forgási pólusa valójában sokat változik. Tanulmányunk azt mutatja, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül tulajdonképpen a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást a forgáspólus elmozdulására" – magyarázta Ki-Weon Seo, a Szöuli Nemzeti Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezető szerzője.

Pusztán a víz kitermelésével a bolygó forgási pólusa 78,5 centiméterrel tolódott el Forrás: EUMETSAT/ESA

A folyamat befolyásolhatja a klímaváltozás súlyosságát is

Ismert, hogy a Föld tengelyének dőlésszöge hatással lehet a bolygó felszínén az évszakos időjárásra. A tanulmány szerzői ezért a jövőben azt fogják vizsgálni, hogy a forgási pólus eltolódása hosszú távon hozzájárulhat-e az éghajlatváltozáshoz, és ha igen, mennyire.

Összességében a Föld forgási pólusa évente néhány méterrel változik. Hogy ehhez az eltolódáshoz mennyire járul hozzá a vízkitermelés, az függ a víztározó földrajzi helyzetétől is.

A kutatás szerint a bolygó dőlésére a Ráktérítő és az északi sarkkör, valamint a Baktérítő és a déli sarkkör közötti régiók víztartalékainak kiszivattyúzása van a legnagyobb hatással.