Tudományos és technikai szempontból is teljes siker eddig India Csandraján–3 holdmissziója. A Vikram leszállóegység a terveknek megfelelően augusztus 23-án landolt a Föld kísérőbolygójának déli pólusánál. A 26 kilogramm súlyú Pragján rover sikeresen kigördült a leszállóegységből, és megkezdte a Hold felszínének vizsgálatát.
A déli pólus vizsgálatának komoly jelentősége van: a tudósok azt feltételezik, ebben a régióban jelentős vízjég található, ami vízbázisként szolgálhat egy leendő holdi telep számára. A Pragján vizet eddig nem talált, de sok más értékes elemet azonosított a holdi talajban.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közleménye szerint a Csandraján-3 fedélzetén lévő lézer indukált plazma spektrometriai (LIBS) műszer igazolta a kén jelenlétét. Ez a Hold körül keringő űreszközök mérőeszközeivel korábban nem volt kivitelezhető.
A LIBS úgy működik, hogy a műszer nagy energiájú rövid lézerimpulzust bocsát ki, amit a vizsgált anyagra fókuszál. Az anyag egy része elpárolog és plazmává alakul. A keletkező plazma színképét elemezve megállapítható a tanulmányozott anyag összetétele.
A holdjáró a kén mellett alumíniumot, kalciumot, vasat, krómot, titánt, mangánt, szilíciumot és oxigént észlelt.
Az eddig vizsgált mintákban ugyanakkor nem talált hidrogént, ami a víz egyik alkotóeleme, a kutatómunka azonban tovább folytatódik.
Mivel a holdbázis létesítéséhez szükséges anyagok Holdra szállítása rendkívül drága, a telepek létesítéséhez a nyersanyagokat helyben kellene kibányászni, ezért is szükséges az égitest felszínén található anyagok pontosabb ismerete. A most talált ként például betongyártásra lehet használni.
A legígéretesebb hely a kutatásra a Holdon a déli pólus, ezért is választotta ezt a térséget célpontul az Indiai Űrkutatási Szervezet. A holdjáró elsődleges célja a feltételezett vízjég felkutatása.