Az akadémia közleménye szerint a díjazottak - akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak - a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Kémia órán megtanultuk, hogy egy elem tulajdonságait az határozza meg, hogy hány elektronja van, amikor azonban az anyag nanoméretűvé zsugorodik, kvantumjelenségek jelentkeznek; ezek tulajdonságait az anyag mérete határozza meg.
A most díjazott kutatóknak sikerült olyan apró részecskéket előállítaniuk, amelyek tulajdonságait kvantumjelenségek határozzák meg. A kvantumpontoknak nevezett részecskék nagy jelentőséggel bírnak a nanotechnológiában.
A kvantumpontoknak számos lenyűgöző és szokatlan tulajdonsága van. Méretüktől függően például különböző színűek lehetnek"
- mondta a kiadott közleményben Johan Åqvist, a Kémiai Nobel Bizottság elnöke.
A fizikusok már régóta tudták, hogy a nanorészecskékben méretfüggő kvantumhatások jelentkezhetnek, de ezt akkoriban még lehetetlen volt a gyakorlatban is hasznosítani. Az 1980-as évek elején azonban Alekszej Ekimovnak sikerült méretfüggő kvantumhatásokat létrehoznia, amivel befolyásolni tudta egy kísérletben használt üveg színét. A színt réz-klorid nanorészecskék adták, Ekimov pedig kimutatta, hogy a részecskék mérete a kvantumhatáson keresztül befolyásolja az üveg színét.
Néhány évvel később, Louis Brus volt az első kutató, aki igazolta a folyadékban szabadon mozgó részecskék méretfüggő kvantumhatásait.
1993-ban Moungi Bawendi forradalmasította a kvantumpontok kémiai előállítását, aminek eredményeképpen közel tökéletes részecskéket hozott létre. Ez a lépés elengedhetetlen volt a kvantumpontok gyakorlati alkalmazásához.
A kvantumpontok egyik modern alkalmazási területe a QLED technológia, ami számítógép-monitorokat és televízió képernyőket világít meg. Emellett kvantumpontokkal módosítják a LED lámpák fényeit is, de az orvostudomány is hasznosítja a felfedezést biológiai szövetek feltérképezésére.
A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 115. alkalommal ítélték oda, nyolc alkalommal (1916, 1917, 1919, 1924, 1933, 1940, 1941 és 1942) nem osztották ki. Eddig 194 díjat ítéltek oda, de a díjazottak száma csak 192, mert az angol Frederick Sanger (1958, 1980) és az amerikai Karl Barry Sharpless (2001, 2022) kétszer is megkapta a kitüntetést. Az elismerésben 63 alkalommal részesült egy, 25 alkalommal kettő és 27 alkalommal három tudós.
A kémiai Nobel-díjat legfiatalabban 1935-ben az akkor 35 éves francia Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 97 évesen pedig 2019-ben az amerikai John B. Goodenough nyerte el, aki valamennyi Nobel-díjas között korrekorder.
A kitüntetettek között nyolc nő van: a lengyel-francia Marie Curie 1911-ben, lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, az izraeli Ada Jonat 2009-ben, az amerikai Frances H. Arnold 2018-ban, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna 2020-ban (ekkor első alkalommal osztoztak kizárólag nők egy tudományos Nobel-díjon), 2022-ben pedig az amerikai Carolyn Ruth Bertozzi nyerte el az elismerést. Marie Curie 1903-ban (férjével, Pierre Curie-vel megosztva) a fizikai Nobel-díjat is megkapta, így ő az egyetlen kétszeres Nobel-díjas nő és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két külön tudományágban is kiérdemelte az elismerést. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Irene és férje, Frédéric Joliot-Curie 1935-ben együtt kapták meg az elismerést. Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték, ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését egyedül kapta.
A neki megítélt kémiai Nobel-díjat két tudós nem vehette át: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására. A második világháború után már csak a díjjal járó érmet és diplomát vehették át, a pénzösszeget - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg.
Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat.
Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. évit a Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért" ítélték oda, míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc) "az ubikvitin-közvetítette fehérjebontás felfedezéséért" megosztva kapta meg a kémiai Nobel-díjat.
Az elmúlt évtized kémiai Nobel-díjasai: