Félelem és rettegés: itt vannak Halloween leghírhedtebb szörnyei

Egyre több történet kapott szárnyra a vérfarkasokról

Halloween éjszakáján a mítoszok szerint  vékonyabbá válik a határvonal az élők és a természetfeletti között, az árnyékok életre kelnek és olyan kísérteties lények történetei elevenednek meg, amelyek évszázadok óta az emberi képzelet és babonák részei. Ezek a szörnyek a legmélyebb félelmeinket testesítik meg és így hívták életre a legizgalmasabb leghátborzongatóbb legendákat. De vajon honnan erednek ezek a mítoszok? 

Vámpírok

A vámpírokkal kapcsolatos hitvilág valószínűleg egyidős az emberi civilizációval. Az évszázadok során számos kultúrában alakultak ki a vámpírokról vagy más, hozzájuk hasonló vérszomjas lényekről szóló babonás hiedelmek.

A mezopotámiai, az egyiptomi, a római, sőt még a görög mondavilágban is akadt a mitikus vámpíroknak valamilyen változata.

Ám a halloweeni szörnyet egy híres regény keltette életre: az archetípust, a ma is ismert vámpír alakját Bram Stoker „teremtette meg" az 1897-ben kiadott Drakula című regényében. Az ebben megteremtett fő karakter Drakula gróf, aki Erdélyből származik. Alakját II. Vlad vagy más néven Sárkány Vlad, Havasalföld fejedelme ihlette meg, aki a szomszédos Waláchiában uralkodott, ám azt nem tudni róla, miért is hitték őt vámpírnak. Tény azonban, hogy rendkívül kegyetlen természetű emberként ismerték, aki tényleg vérszomjas módon viselkedett.

Jelmezes fiatalok ünneplik a halloweent a brazíliai Sao Paulóban Forrás: NurPhoto via AFP/Cris Faga/NurPhoto/Cris Faga

Más kultúrákban más típusú vámpírok képe él, de a legtöbb róluk szóló mítosz nagyon hasonló.

Ezek közül az egyik kevésbé ismert történet egy temetőben lakódzó vámpír koporsójának az azonosításáról szól, amihez egy szűz csődört kell végigsétáltatni ott, és a lónak a vámpír sírjánál kell megbokrosodnia. Más mondák a denevérekkel kapcsolják össze őket, mert e legendák szerint képesek átváltozni. Voltak,akik úgy vélték, hogy a tükrök segítségével lehet felismerni e félelmetes szörnyetegeket, mivel nincsen tükörképük.

Úgy tűnik, hogy a vámpírok elleni védekezési módszerek is nagyon hasonlóak, amelyek a fokhagymát helyezik ennek középpontjába.

Ezért sem véletlen, hogy egyes országokban hatalmas fokhagymakupacot tesznek az ablakokba Halloween idején, hogy így riasszák el a nemkívánatos vendégeket. Hasonló a helyzet a karóval is, amit a hiedelem szerint a vámpír szívébe kell szúrni, akiknek kedvenc búvóhelyei" a temetők és a templomok.

Vérfarkasok

A mondabeli vérfarkasok szintén nem túl szép lények. A legenda szerint valaha emberek voltak, akik időszakosan vagy állandó jelleggel antropomorf állatokká, leggyakrabban farkassá változnak. Ez két úton történhet meg a babonás hiedelmek szerint: vagy egy másik vérfarkas harapása, vagy pedig egy erős átok útján.

Ezek a lények a farkasok nyers erejével és gyorsaságával, de az emberek intelligenciájával és ravaszságával rendelkeznek, ami a babonák világának egyik legerősebb és legrettegettebb szörnyetegeivé teszi őket.

Egyre több történet kapott szárnyra a vérfarkasokról Forrás: Pinterest

A néphitben a vérfarkasság egyik leggyakoribb jele az, ha valakinek összenőtt a szemöldöke. Számos európai és afrikai mítoszoból ismertek., különösen az oroszországi hatalmas erdőkben. Oroszországban például abban hittek, hogy a vérfarkasok olyan varázslók, akik először bekenték a testüket az ördög által kotyvasztott kenőccsel, majd egy mágikus övet, ami által nem csak mások szemében tűntek farkasnak, hanem saját gondolkodásukban is azzá váltak.

A vérfarkas mondakör szerint ezek a szörnyek pont úgy viselkednek, mint a vadállatok, amikor gyilkolnak.

A mítoszok szerint a vérfarkasok szinte sebezhetetlenek; egyedül csak az ezüst törheti meg az ellenállóképességüket. Ez a népszerű halloweeni szörny leginkább az erdőkben tanyázik, és különösen teliholdkor válnak aktívvá.

Boszorkányok

A boszorkányhit szerint a "strigák" olyan emberek, akik a sátán szolgálóinak álltak. A boszorkányok a Halloween igen népszerű figurái. Már a kereszténység megjelenése előtt is számos ősipogány, sokistenhitű kultúrában hittek a mágiában és a boszorkányságban. Ez a hiedelem gyakran a természethez, a termékenységhez és az ősök imádatához kapcsolódott, amik békésen megfértek egymás mellett.

Seprűn repülő boszorkány egy 17. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

A korai egyház idején a hitszónokok azt állították, hogy a pogány istenek valójában olyan démonok, akik megpróbálják az embereket elvezetni az igaz Istentől. Ez a szemlélet eretnekekké vagy a gonosz szellemek kiszolgákóivá tette a helyi gyógyítókat, a sámánokat és a javasasszonyokat, akik például gyógynövényekkel gyógyítottak.

Boszorkánynak öltözött gyerekek Finnországban Forrás: Shutterstock

A boszorkányság és az eretnekség kapcsolata még hangsúlyosabbá vált a középkorban. Ennek elterjedésében jelentős szerepet játszott a hírhedt „Malleus Maleficarum" (A boszorkányok kalapácsa) című mű, amelyet Heinrich Kramer, egy német egyházi személy írt 1487-ben. A könyv nemcsak a boszorkányok létezése mellett érvelt, hanem leírta azok feltételezett viselkedését, valamint részletes útmutatóval szolgált a felfedezésükhöz és üldözésükhöz.

Ekkortól kezdve vált a boszorkányság halálbüntetéssel járó bűncselekménnyé.

És miből vélték felismerni, hogy valaki boszorkány? Akkoriban egészen különleges módszereket alkalmaztak erre a célra: a gyanúsítottat például egy fatörzshöz kötötték, vagy követ akasztottak a nykába, majd a vízbe dobták. Ha nem merült el, akkor a személyt boszorkánynak titulálták, ha elsüllyedet, akkor ugyan ártatlannak nyilvánították, de azon az áron, hogy a szerencsétlen a vízbe fulladt. Tehát a boszorkányság gynújából semmiféleképpen sem lehetett jól kijönni.

A Halloween és a boszorkányok elválaszthatatlanok egymástól.

A Samhain (a kelta ünnep, amelyből a Halloween ered) a harmadik és utolsó aratás végét jelzi, de egyben azt az időszakot is, amikor a Bölcs istennő az Öreg isten halálát gyászolja: ilyenkor az összes halott lélek visszatér az élet és halál üstjébe, és várja, hogy újjászülessen. Ezek a lelkek tízszerezik meg a boszorkányok erejét a halloweeni éjszakában.

Tündérek

A tündér szónak más és más jelentései vannak a különböző nyelvekben. Annak ellenére, hogy manapság a tündérek úgy élnek a köztudatban, mint jó természetű és segítőkész lények (ezt nagyrészt Pán Péter története terjesztette el), a különféle néphagyományokban azonban korántsem ilyen pozitív a képük. Számos mondakörben úgy tartják, hogy

a tündérek félelmetes démonok vagy élőhalott lények, esetleg olyan légis szellemek, akik meglehetősen rosszindulatúak tudnak lenni.

Más kép él bennünk a tündérekről Forrás: Pinterest

A legtöbb mítosz szerint a tündér ugyan sohasem próbálja sötétségbe taszítani a világot, de időnként ellophat egy-egy kisbabát, vagy gúnyt űzhet az emberekből. A legtöbb legendában a tündérek tehát nem azok a jóindulatú apró szárnyas lények, amikre elsőre gondolnánk, hanem inkább ijesztő alakoknak számítanak. A babonás hiedelem szerint a legjobb védekezési forma ellenük a hideg vas.

Halloween napján a hagyomány szerint a tündérek nagy csoportokban jelennek meg, ám a szokásos könnyed csínytevéseik ilyenkor akár komoly kihívásokká válhatnak.

Egy másik legenda szerint viszont azért gyűlnek össze Halloween idején, hogy megvédjék az embereket más rosszindulatú szellemektől, például a boszorkányoktól vagy a koboldoktól.

Zombik

Csúnyák és lassúak, ráadásul nagyon nehéz megállítani őket. Halloweenkor a babonás hiedelem szerint több zombi vonul fel, mint máskor. A mítoszok azt nem tisztázzák, hogy a Nap „spirituális energiája" miatt jönnek-e elő, vagy pedig a boszorkányok és más varázslók idézik meg őket valahogy. Ami azonban bizonyos:

a zombik a modern Halloween központi figuráit jelentik.

A zombi is Halloween ünnepkor része Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Tschiponnique Skupin/Geisler-Fot

Túl sok régi legendát nem ismerünk velük kapcsolatban, kivéve a haiti és más, voodoo-t gyakorló kultúrákat. A hiedelem eredetének tisztázásával kapcsolatban viszont számos tanulmány született. Ezek közül a leghíresebb Wade Davis, a Harvard etnobotanikusának munkája, aki összegyűjtötte a mondakörhöz kapcsolódó beszámolókat. Ezek szerint

a zombik olyan élő halottak, ártatlan áldozatok, akiket rosszindulatú voodoo papok emeltek ki sírjukból kómás transzban és arra kényszerítették őket, hogy rabszolgaként dolgozzanak.

A haiti lakosság többsége mind a mai napig hisz a zombik fizikai valóságában.

Démonok

Ha a gonosz kerül a egy-egy babonás rítus középpontjába, akkor a piramis csúcsán a démonok állnak. Jelen vannak minden mitológiában, vallásban és hagyománykörben.

A kapcsolódó legendák még valamiben megegyeznek: noha a démonok csak ritkán léphetnek be a mi létezési síkunkba, a Halloween azonban e gonosz szellemek ideje.

Remete Szent Antalt megkísértik a démonok (Fametszet a 15. század második feléből) Forrás: Wikimedia Commons

Néhány legenda azt állítja, hogy ezen a napon olyan kapuk nyílnak meg, amelyek a létezés minden síkját összekötik, így ezek a lények – a megfelelő feltételek mellett – szabadon beléphetnek a világunkba.

A démonokról szóló legendák és néphiedelmek olyan sokfélék, hogy ezek alapján nehéz a jellemzésük;

egyesek szerint bukott angyalok, mások szerint különösen gonosz lények, megint mások úgy vélik, hogy olyan saját test nélküli rosszindulatú szellemek, amelyek csak arra várnak, hogy valakit megszálljanak.
Szerencsére ezeket a hátborzongató lényeket, az emberi fantázia szüleményeit csak a kollektív képzeletünk kelti életre, többek között Halloweenkor.