Horrorbalesetet okozott a szuper-Ferrari: kilencen meghaltak, köztük öt gyerek

1957. május 12-én, a híres olasz Mille Miglia motorsportversenyen súlyos tragédia történt: a Ferrari pilótája, a 28 éves Alfonso de Portago elvesztette uralmát az autója felett és kilenc nézőt magával sodort egy szörnyű balesetben. Mindannyian életüket vesztették, miközben többen komolyan megsérültek.

Az utolsó Mille Miglia verseny

1957. május 12-én délután fél négykor de Portago és Nelson mindössze 34 kilométerre volt a célvonaltól, amikor az észak-olasz Cavriana falu közelében egy egyenesbe értek. Az úton 250 kilométeres óránkénti sebességgel száguldottak, amikor valami kilyukasztotta a Ferrari bal első kerekét: valószínűleg egy (vagy több) fényvisszaverő sávjelző, az úgynevezett occhi di gatto (magyarul „macskaszem").

De Portagónak esélye sem volt arra, hogy jobbra fordítsa a száguldó járművet, amely a bal oldali járdaszegélynek csapódott és a levegőbe repült, ahol megpördült.

Portago és Nelson úton a Ferrari 335 S típusú autójukkal az 1957-es Mille Miglia versenyen Forrás: Wikimedia Commons

A sors iróniája, hogy az úttesttől legtávolabb álló nézők – akik azt feltételezték, hogy biztonságosabb távolságban állnak – haltak szörnyet vagy sérültek meg súlyosan a mindent és mindenkit letaroló Ferrari miatt.

A balesetben – a sofőrökön kívül – kilenc néző vesztette életét. Utóbbiak közül a legfiatalabb a hat éves Valentino Rigon volt, akinek kilenc éves húga, Virginia szintén meghalt.

A Ferrari színeiben egyedül versenyző Piero Taruffi hosszú pályafutása utolsó versenyén megszerezte az első helyet, és De Portago balesetének híre csak jóval a győzelem ünneplése után jutott el a bresciai célba. A Scuderia Ferrari összességében uralta a napot: a tizenhat leggyorsabb időből tizenkettőt a csapat versenyzői értek el. De néhány óra múlva már egyik győzelem sem számított. Ezután már senki sem beszél arról, hogy Taruffi megnyerte a pályafutása utolsó versenyét, mert csak a tragédiára és a közfelháborodásra emlékeztek.

Az 1957. május 12-i Mille Miglia győztese, egy Ferrari 315 S s/n 0684, amelyet Piero Taruffi vezetett Forrás: Wikimedia Commons

A Mille Miglia minden további futamát azonnal törölték, ahogyan az összes többi nyilvános olaszországi közúti versenyt is.

Minden vádpont alól felmentették

Miközben a családok az elvesztett szeretteiket gyászolták, az olasz sajtó egyetlen emberre hárította a felelősséget: Enzo Ferrarira. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romana újságírói és szerkesztői

Szaturnuszhoz, a mitológiai titánhoz hasonlították, aki megette a saját gyermekeit annak érdekében, hogy életben maradjon.

Ferrarit érzéketlen, hiperversenyző zsarnokként festették le, aki bármit feláldozna a győzelemért, beleértve az ártatlan életeket is. Dal Monte szerint azonban ennek éppen az ellenkezője igaz.

Ferrari saját neve alatt 1947-től tervezett autókat. A Ferrari márka 1950, azaz a kezdet óta szerepel a Formula–1 versenyeken Forrás: Getty Images

A Mille Miglián történt baleset valószínűleg a legrosszabb dolog volt, ami valaha is történt Enzóval

– mutatott rá Dal Monte. – Sajnos a halál az autóversenyzésben nem számított újdonságnak, de ezúttal más volt; nemcsak a felnőtt nézők estek áldozatul, hanem öt gyerek is.

Ferrari hamarosan valami sokkal rosszabbal találta szembe magát, mint a rossz sajtó vagy a gyötrődő lelkiismeret: tizenegy rendbeli emberöléssel vádolták meg. A helyzet eleinte kilátástalannak tűnt: az ügyészség által összeállított szakértői bizottság elmarasztaló jelentést készített, amely

azzal vádolta Ferrarit, hogy gondatlanul levágta a kanyarokat és olyan gumiabroncsokkal szerelte fel versenyautóit, amelyek nem feleltek meg a szabványoknak.

Dal Monte, aki könyvében Enzo peréről is ír, azt mondja, hogy az autógyártás egész története megváltozhatott volna, ha Ferrarit végül bűnösnek találják.

Enzo Ferrari 1967-ben Forrás: Wikimedia Commons/Rainer W. Schlegelmilch

Ha Enzót bűnösnek találják, akkor börtönbe kerül és a gyárat bezárják

– magyarázta Dal Monte. – Ha ez megtörténik, akkor ma nincs Ferrari és nem hiszem, hogy túlzás lenne azt mondani, hogy ha bűnösnek találják, akkor a történelmet is másképp írták volna meg.

Hozzátette: nemcsak a Ferrari története, hanem az autók és minden bizonnyal az autóversenyzés története is másként alakult volna.

Több mint három évvel a tárgyalás után Ferrari meggyőzte a bírót, hogy hívjon össze egy új, valódi autóipari mérnökökből álló testületet, akik egy új jelentésben a „macskaszem" fényvisszaverőket okolták a balesetért és Enzót minden vádpont alól felmentették.