Óriási ragadozóférget fedeztek fel Grönlandon

A Timorebestia koprii óriásféreg művészi rekonstrukciója

Mielőtt robbanásszerűen megnőtt volna az élet sokszínűsége a bolygónkon, a Föld egykor a „férgek világa" volt, amelyet a cső alakú, tekergőző lények uraltak. Ennek az ősi állatvilágnak az egyik legkorábbi uralkodóját, egy óriási húsevő férget, most kövület formájában találták meg.

Közel álltak a tápláléklánc csúcsához

Több mint 518 millió évvel ezelőtt egy nagyjából harminc centiméter hosszú élőlény uralta az óceánt: ez lehetett az egyik legnagyobb létező, úszó állat. Viszonylag hatalmas állkapcsa, hosszú csápjai és fodrozódó uszonyai félelmetes ellenséggé tették.

A Korea Polar Research Institute (KPRI) szakértőinek vezetésével egy nemzetközi tudóscsoport hivatalosan is elnevezte az új fajt Timorebestia koprii-nak: ennek első része latinul azt jelenti, hogy „rettenetes fenevad".

A Timorebestia koprii óriásféreg művészi rekonstrukciója Forrás: Robert Nicholls/BobNichollsArt

A Timorebestia korának óriásai lehetett és közel állt a tápláléklánc csúcsához

– mondta Jakob Vinther, a Bristoli Egyetem földkutatója a ScienceAlert online tudományos portál. – Ez egyenértékűvé teszi őket a modern óceánok legjelentősebb ragadozóival, például a cápákkal és a fókákkal a kambrium időszakában.

A faj felfedezése összesen tizenhárom Észak-Grönlandban talált fosszílián alapul. Egyes kövületek emésztőrendszerében a kutatók táplálékra utaló bizonyítékot találtak. Konkrétan kétkagylós ízeltlábúakra, az úgynevezett Isoxys-ra bukkantak.

A Timorebestia koprii ma élő rokonait nyílféregként ismerjük, amelyek sok más, az óceánban úszó állathoz képest aprónak számítanak.

Mindazonáltal ezek a férgek még mindig fontos ragadozók a modern táplálékhálózatban és olyan alapvető zsákmányállatokkal táplálkoznak, mint a zooplankton.

Letaszították őket ökológiai trónjukról

A nyílféreg őseinek fosszíliái egészen 538 millió évre nyúlnak vissza, ami több millió évvel idősebb, mint az ősi ízeltlábúak, például rovarok, pókok vagy rákfélék ismert kövületei.

Mind a nyílféreg, mind a primitívebb Timorebestia úszó ragadozók voltak

– magyarázta Vinther. – Ezért feltételezhetjük, hogy minden valószínűség szerint ők voltak azok a ragadozók, amelyek az ízeltlábúak térhódítása előtt uralták az óceánokat.

A kambriumi periódusban történt új fajok robbanásakor sok ismerős állat bukkant fel. Forrás: Earth Mantle

Hozzátette: talán egy 10-15 millió évig tartó „dinasztiájuk" volt, mielőtt más, sikeresebb csoportok kiszorították volna őket.

A Science Advances folyóiratban publikált tanulmány szerint azonban nem ők voltak az egyetlen ragadozók ebben a korban, akiket letaszítottak ökológiai trónjukról.

Az élet gyors evolúciós diverzifikációja a kambriumi robbanás során drámaian átrendezte a táplálékhálózatot.

Néhány tudós azt gyanítja, hogy a „féregvilág" napjai alapozták meg ezt a kritikus fordulópontot. Egy 2016-os tanulmányban a szakértők például azzal érveltek, hogy az ősi vízi férgek által elért evolúciós áttörések, „beleértve az új stratégiákat, viselkedésmódokat és fiziológiákat", növelték az óceáni ökoszisztémák sokféleségét, és „végső soron a prekambrium előhangját jelezték".

A Timorebestia például fontos evolúciós lépés lehetett a belső állkapocs kialakulásában a ragadozók körében.

Az ősi nyílféregfélék – bár közeli rokonságban állnak a Timorebestia koprii-val – zsákmányukat nem szájukkal, hanem külső sörtéikkel fogták el.