Egy lavina viselkedése a hótömeg szerkezetétől függ, de ez csak az egyik összetevő. Egy lavinához az kell, hogy minden rossz feltétel rossz időben meglegyen.
Fontos a hegy lejtőszöge. A 25 és 40 fok közötti lejtők a legkockázatosabbak. Ezek ideálisak a síelésre is. A 25 foknál kisebb lejtőnek lehet kis csúszása, de nem fog felvenni sebességet. Ha 40 foknál több, a hó általában nem halmozódik fel, és nincs lavinaveszély. Ekkor kiváltóra van szükség. Egy hótömeg látszólag lehet stabil, amíg egy motoros szán vagy síelő meg nem zavarja eléggé, hogy a hó mozogni kezdjen. Erős szelek, vagy kőhullások szintén okozhatnak lavinát. A hófúvás szélterhelést hoz létre és hópárkányokká épül fel, kiszögellést hozva létre, ami végül lehull és lavinát okoz lent.
A hegyi hótömegek nem egyformák. Mivel az idők folyamán épül fel, a legutóbbi időjárási viszonyok pillanatképe és vannak stabil és gyenge rétegei. Amikor esik a hó, pelyhes kristályszerkezetű. De, amikor a hőmérséklet emelkedik és a hó kezd olvadni és újrafagy, szemcsésebbé válik. A szemcsésebb, jegesebb hó egy gyenge réteg. Amikor egy új hóesés rárakódik a tetejére, a gyenge rétegben lévő szemcsék nyíródnak, létrehozva egy felületet a lavinának, amin csúszik. Az új hótömeg súlya majdnem azonnal egy hegy teljes felszínének lehullását okozhatja. Ahogy a lavina gyorsul, több hó és törmelék épül be a lavinába és nagyon naggyá és vaddá válik.
A Coloradoi Egyetem laborjában a fizikus kisméretű laboratóriumi lavinákat tanulmányozott. Fotoelasztikusságot alkalmazva vékony lavinákat hoztak létre, hogy megtudják mi történik egy lavina belsejében. Nagy sebességű kamerával nyomon követték a fotoelasztikus részecskéket és megfigyelték, hogy a részecskék nagyon gyorsan pattognak és ütköznek, egy másodperc 1/1.000 részén belül. Egy valódi lavinában ezek a heves ütközések rengeteg hőt hoznak létre a súrlódás által, ami több olvadást okoz. Amint a lavina megáll, ez a folyadék gyorsan visszafagy és a hótömeget a helyén rögzíti, mint a beton. Az emberek azt mondják ússzunk a felszínre egy lavinában, de nem tudhatjuk, hogy a felszín fent, vagy lent van. Ha a lavina még mozog és a szemcsék még nem szilárdultak újra, lehet, hogy az ember képes kissé mozogni, de nagyon nehéz.
Vriend terepmunkát végzett szándékosan előidézett valódi hólavinákkal Svájcban. Egy völgyben egy bunkerban volt a kollégáival és a hegy tetején helikopterről robbanóanyagot dobtak ki. Radarral a lavina belsejébe néztek, miközben az feléjük haladt. A lavina könnyen haladt több, mint 50m/s sebességgel. Ha a lavina kicsi, az ember könnyen le tudja előzni. A nagy veszély akkor van, amikor a hó mély, az embert eltemetheti több méter hó. Lényegében, ahogy a lavina lelassul, új hó halmozódik az emberre.
Az emberek arról számolnak be, hogy ez olyan, mintha beton csapdában lennének és még egy végtagjukat sem képesek mozdítani. Nagyon félelmetes élmény.
A vadon sízők visznek magukkal eszközöket, ami növeli a túlélési esélyüket. A legjobb esély azonban, az ember társa, különösen, vadon sízés esetén, ahol órákba telik, míg a mentő csapat megérkezik.
Van néhány dolog, amit tehetünk.
Először is, vigyünk adó-vevő készüléket, ami közvetít egy jelet, ami azonosítja a helyünket. Ha lavinában vagyunk, közvetítsünk jelet.
A barátaink kapcsolják "fogadó" módba az adó-vevő készüléküket, próbálják meg lokalizálni a jelünket. Az is fontos, hogy legyen egy lavina szonda és egy lapát a vadonban, arra az esetre, amikor a barátok lokalizálták a pozíciónkat. A hó olyan, mint a beton, és nehéz lesz kiszedni onnan minket. A lavina légzsákok szintén segíthetnek. James Bond a "A világ nem elég" című kifejti az elvet. A modern lavina légzsákoknál ki kell húzni egy pecket a hátunknál, és a légzsák felfúvódik a fejünk mögött, nagyobb részecskévé alakítva bennünket. A nagyobb részecskék általában a felszínnél maradnak, ami könnyebbé teszi, hogy lokalizáljanak bennünket.
Ez egy fontos kérdés, és nem olyan egyszerű, hogy a melegedő hőmérséklet kevesebb havat, így kevesebb lavinát jelent. Hanem, ha a hegyek hőmérséklete változatosabb, több olvadó és visszafagyó fázisok lesznek a tél folyamán, ami gyengébb hótömeget jelent a történelmi feljegyzésekhez képest. A történelmi kondíciók, amikben a közösségek felnőttek, változnak.
2017-ben volt egy nagy lavina Olaszországban, ami elvitt egy egész hotelt. Ez egy olyan területen történt, ahol az emberek nem számítottak lavinára a történelmi adatok alapján.
Vannak számítógépes modellek, amik kiszámolják, hogy hol valószínűek a lavinák. De amikor a hőmérséklet, hóesés és csapadék mintázatok változnak, az ember lehet, hogy nem érti igazán a természetes kockázatok, mint a hólavinák ok-okozatát.
(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)