Nemzeti kincsünk és büszkeségünk a muraközi ló

A hidegvérű fajták közé tartozó muraközi ló állmányának fenntartását célozza az államilag támogatott génmegőrzési program

Fotó: Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának a hazai génmegőrzésben elért eredményeiről beszélt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a muraközi ló génmegőrzési program záróeseményén pénteken Őriszentpéteren - tájékoztatta az MTI-t az agrártárca.

A magyar állam 2009-től támogatja a a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket 

A közleményben kifejtik: az évente több mint 12 millió forinttal támogatott projekt sikerének köszönhetően mára 60 tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá. Az állami természetvédelem intézményrendszerében működő 10 nemzeti park igazgatóságának egyik kiemelt tevékenysége a génmegőrzés. Erre épül a természetvédelmi kezelés. Az őshonos állatfajták fenntartása kiemelt állami feladat, mely élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink közkincsek és nemzeti örökségünk részei, hazánk szimbólumai - emelte ki az államtitkár. 

A muraközi ló a nemzeti lovasörökség része
Fotó: Silverije / Wikimedia Commons 

Rácz András hangsúlyozta, az állam 2009 óta támogatja a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-tól a magyar kormány egy többéves génmegőrzési stratégia keretében több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra. 

A megvalósult mintaprogramok egyike az őrségi magyar hidegvérű muraközi típusú ló fajtamegőrzése, 

melynek záróeseményére a pénteki szakmai napon került sor. A nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó több mint 300 ezer hektár védett természeti terület 62 százaléka rét, illetve legelő, melyen a gyepgazdálkodást extenzív állattartással, őshonos állatfajtákkal végzik. Az államtitkár kiemelte, hogy az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gyepes területeit több mint 600 magyar tarka szarvasmarhával, 50 muraközi lóval, és ezen a területen ritkaságnak számító több mint 20 európai bölénnyel legeltetik. 

A muraközi ló 1972-től számít önálló fajtának

Rácz András kitért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult két, több mint félmilliárdos állattartási infrastruktúra-fejlesztésére. Az egyik 550 milliós beruházásból a muraközi lovak tartását segítő istállókomplexum épült. A másik 540 milliós beruházásból pedig a magyartarka szarvasmarha tartására épített 100 férőhelyes bikaistálló és a borjak neveléséhez szükséges épületkomplexum készült el. Ezek a beruházások hosszú távon is biztosítják a legeltető állattartáshoz szükséges infrastruktúrát.

A múltban renkívül népszerű fogatló volt a muraközi
Fotó: Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület

Az államtitkár az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egyik legsikeresebb projektjeként számolt be a muraközi ló regenerálási programjáról, amely 2003-ban indult. 

A kezdetben mindössze 6 kancával induló projekt felügyelete alá ma már 60 tenyésztő és 217 ló tartozik. 

V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos a génmegőrzési program záróeseményén kiemelte, hogy a muraközi ló 1972 óta önálló fajta, ez a megvalósult program a magyar lovas hagyományok egy értékes szeletét mentette meg az utókornak, erősítve nemzeti identitásunkat. Hiszen a magyar nemzet egy lovas nemzet, a muraközi ló fajtamentésében benne van múltunk, jelenünk és jövőnk is - tette hozzá.