„Nem jó hír ez azon asztronauták számára, akik 2-3 éves oda-vissza úttal számolnak a tervezett emberes Mars-misszió során – írta Charles Limoli, a Kaliforniai Egyetem kutatója a kiadott sajtóközleményben.
A világűr barátságtalan környezete számos veszélyt tartogat az emberek számára.
A nagy energiájú töltött részecskéknek való kitettség roncsolhatja a központi idegrendszert és olyan egészségi problémákhoz vezethet, amelyek még az űrutazás befejezése után is hosszú időn keresztül, akár egy egész életen át hatással lesznek az asztronauták életére. A negatív hatások közé tartozik az agyi teljesítmény csökkenése, memóriagondok, szorongás, depresszió, a döntéshozatali képesség romlása.
Az eredményeket a tudósok állatkísérletek során kapták. Hat hónapon keresztül bombázták a rágcsálókat nagy energiájú töltött részecskékkel, és azt találták, hogy az állatoknál agykárosodás lépett fel, a neurális hálózat jól kimutatható sérüléseket szenvedett.
Mindez kognitív hanyatláshoz, viselkedési zavarokhoz, tanulási és memóriaproblémákhoz vezetett.
Mindemellett a szakemberek azt is megfigyelték, hogy a rágcsálóknál bekövetkezett változások negatívan érintették az úgynevezett félelem-kioltás folyamatát is. A félelem-kioltás azt jelenti, hogy az egyén fokozatosan alkalmazkodik az egyre nagyobb szorongást keltő szituációkhoz, megszokja azokat, így a pánik idővel elmúlik.
A Nemzetközi Űrállomás dolgozóinak nem kell olyan veszélyektől tartania, mint a Mars felé igyekvőknek. Ugyan hosszú időn át a világűrben tartózkodnak, ám az ISS legénysége a Föld mágneses terén belül marad, ami valamennyire védelmet nyújt a kozmikus sugárzástól.
Az eredményt mindenféleképpen figyelembe kell venni egy hosszú távú űrutazás előkészítése, az űrhajók tervezése során. Sajnos nehéz vagy éppen lehetetlen feladat lesz teljes védelmet találni a mindenen áthatoló nagy energiájú töltött részecskékkel szemben. A megoldás a megelőző terápiákban, farmakológiai stratégiákban rejtőzhet, amelyekkel a sugárzás káros hatásait ki lehet küszöbölni.