Klímaváltozás: hazai kutatások szerint újrarendeződhet Európa klímája

A klímaváltozás miatt bármikor leállhat az észak-atlanti áramlat egy fontos része?

Az utóbbi években az óceáni tengeráramlatok szerepét kiemelten kezdték el vizsgálni a tudósok és maguk is meglepődtek az eredményen. Az elmúlt bő egy év klímaváltozás kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható, tájékoztatta szerkesztőségünket az Szegedi Tudományegyetem.

A klímaváltozás miatt bármikor leállhat az észak-atlanti áramlat egy fontos része

Ahogy arra a sajtóanyagban rámutattak, a tengeráramlások szerepe óriási a Föld hőáramlásában, az éghajlat alakulásában. Leállásuk dominóként döntené be a Föld további fontos éghajlati rendszereit. Az Észak-atlanti áramlás Grönland előtti része az egyik kulcspontja a nagy rendszernek. A szakemberek szerint a lassulás abból adódik, hogy a felmelegedés következtében egyre intenzívebben olvadó jégtakaró hígítja a víz sótartalmát, ezért a víz alábukása egyre gyengül. 

Éghajlati fordulóponthoz érkezhetünk a klímaváltozás miatt
Fotó: Pinterest

A sebesség csökkenését már észlelték a kutatók és a mértéke alapján az áramlat leállását a  Nature-ben megjelent tudományos publikációban prognosztizálták a 2025. és 2095. közötti időszakra. Ez jóval korábbi katasztrófa lehetőségét rejti, mint a korábbi, 22. századra valószínűsített forgatókönyv.

A mérések alapján látható lassuló fázist egy nagyon hirtelen leállás követi, ami után azonnal módosul az éghajlat. Hogy az összetett Föld-légkör rendszerben ezek a változások mit okoznak, hogyan és milyen időtávon, itt még nagyon sok mindent nem ismerünk és ha alaposabban vizsgálunk, akkor jobban meg tudunk érteni 

– mondta Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének oktatója. 

Hozzátette: most egy ilyen pillanatban vagyunk, ami miatt ez izgalmas; a tudomány, több kutatócsoport együttes munkájával hogyan tudja megérteni, hogy fog-e ilyen esemény történni, hogyan zajlik le, mit fog okozni. Ahogy rámutatott, jelenlegi tudásuk szerint Európában érdekes módon lehűlést hozna a tengeráramlat leállása. 

Ez a globális felmelegedés ellenére nem jó hír, mert a változás a kontinens északi részén például ellehetetlenítené a mezőgazdasági tevékenységek és a hajózás jelentős részét. Erre jelenleg nincs felkészülve senki.

A Science Advances lapban megjelent vizsgálat rámutatott arra is, hogy az áramlási rendszer leállása viszonylag gyorsan lezajlik, és a várható hatásai Európában és a világ többi részén alapjaiban módosítják a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat.

 

Katasztrofális következményekkel kell számolnunk?

A szegedi modellezések alapján az egyik következmény lehet, hogy a trópusok egyes területein az emberi életre alkalmatlanná válhat a klíma. 

A hőmérséklet és a páratartalom emelkedése miatt az emberi test képtelen lesz párologtatni, ezzel lehetetlenné válik a hőháztartás szabályozása, ami végső soron halálhoz is vezethet.

A klímaváltozás miatt bármikor leállhat az észak-atlanti áramlat egy fontos része?
Fotó: PInterest

A Szegedi Tudományegyetemen az éghajlatváltozással kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése évtizedes hagyományokra tekint vissza. A Földrajzi és Földtudományi Intézet munkatársai jelenleg is részt vesznek a hazai és a nemzetközi klímakutatásban. 

A klímaváltozások a földtörténeti korok távlatában vizsgálva nem újkeletűek, de ami megkülönbözteti az előzőket a most várhatótól, az a gyorsaság. Az éghajlatváltozás folyamata egy darabig szinte lineáris. De vannak fordulópontok, amikor a Föld-légkör rendszerben olyan változást indít be a melegedés, ami már átrendeződést okoz, és ez a leállás ilyen fordulópont

 – hangsúlyozta az SZTE docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Kiemelte: van néhány ehhez hasonló terület, például a jégtakaró olvadása vagy a permafrost, tehát az állandóan fagyott talaj olvadása.

Szerinte ezek közül ez az egyik legkritikusabb, mert ilyenkor beáll egy új egyensúlyi állapot a Föld-légkör rendszerben, amire már nincs hatásunk. Ahhoz, hogy ezt a leállást a tudósok megakadályozzák, nagyon gyorsan és intenzíven kell kibocsátást csökkenteni, hogy „még megfogjuk a váltópont előtt a rendszert, mert ha a váltópontba eljut, onnantól kezdve már nem tudunk érdemben beavatkozni”.

 

Számos kérdésre még keresik a választ

Az összetett Föld-légkör rendszerben bekövetkező, hirtelen változások hatásával és időbeli lefolyásával kapcsolatban a szakemberek még nagyon sok mindent nem ismernek.

A szegedi kutatók szerint nemzetközi összefogással, több tudományterületet bevonó vizsgálatok segíthetnek a jobb megértésben és a felkészülésben. 

 

A hőmérséklet egyre gyakrabban kúszik 40 Celsius fok köré
Fotó: Pinterest

Úgy vélik, számos olyan feladat merül fel napjainkban, amelyek miatt egyre nagyobb az igény a felkészült – az éghajlatváltozás főbb összefügéseit jól ismerő – földtudományi szakemberekre, így meteorológusokra, geográfusokra, geológusokra, akiknek a képzésében a Szegedi Tudományegyetem jelentős szerepet játszik.

Ahogy arra a sajtóanyag végén rámutattak, sok kérdés vár még válaszra a klímaváltozás kapcsán.

 Szerintük ami egyértelmű, az az, hogy a tengeráramlatok főszerepet játszanak, ezért érdemes a tudományos világ figyelmét a Föld láthatatlan vérkeringésére irányítani.