A MYC-t azért nehéz megfékezni, mert egy „alaktalan" fehérje, nincs igazán szerkezete, amit hatékonyan meg lehet célozni. Ez nehezíti a gyógyszerek munkáját, amelyek így nem képesek azonosítani és kordában tartani az MYC-t.
A Riverside-i Kaliforniai Egyetem (UCR) kutatócsoportjának azonban sikerült kifejlesztenie egy olyan peptidet, amely képes a MYC-hez kötődni vagy kölcsönhatásba lépni vele, és segíteni abban, hogy a szervezet ismét kontroll alatt tudja vonni a megzavarodott fehérjét. Az eredményekről a Journal of the American Chemical Society című tudományos folyóiratban számoltak be.
Az MYC nem táplálék, sokkal inkább doppingszer a rákos sejtek számára. Ez az oka annak, hogy az MYC az emberi rákos esetek 75 százalékában a fő bűnös"
– mondja Min Xue biokémikus, az UCR munkatársa. A kutató szerint normális körülmények között az MYC működése szabályozott, ellenőrzés alatt van tartva, a rákos sejtekben azonban hiperaktívvá, kontrollálhatatlanná válik.
A szakértők megpróbálták tanulmányozni azt a minimális szerkezetet, amivel az MYC rendelkezik, majd egy olyan peptidekből álló katalógus állítottak össze, amelyek képesek lehetnek rácsatlakozni erre a fehérjére.
Végül találtak egy peptidet, az NT-B2R-t, amely alkalmas lehet az MYC semlegesítésére.
A peptidet emberi agydaganatból nyert ráksejteken próbálták ki. Az NT-B2R sikeresen kötődött a MYC-hez, ezzel párhuzamosan pedig számos gén szabályozása megváltozott, ami visszafogta a rákos sejtek anyagcseréjét és szaporodását.
A mostani áttörés kulcsa egy korábbi tanulmányon alapul, amely során sikerült úgy megváltoztatni a peptidek szerkezetét, hogy azok hatékonyabban kötődjenek az olyan alaktalan fehérjékhez, mint az MYC.
Bár a korai eredmények ígéretesek, még rengeteg a teendő. Jelenleg a peptidet csak lipid alapú nanorészecskékkel tudják a szervezetbe juttatni, ami nem hatékony, ráadásul nehéz megfelelően adagolni, így új módszert kell keresni. Emellett a szükséges humán kísérleteket is el kell végezni, hogy bebizonyosodjon, a terápia tényleg segíthet a betegeken.