Nemcsak fájdalmas ez a sokakat érintő betegség, van egy sokkal borzalmasabb hatása

Kétszeresére nő a demencia kockázata azoknál, akik herpeszvírussal fertőződtek meg – erre jutott egy svéd kutatás, amely több mint ezer embert vizsgált meg.

Ma Svédországban a felnőttek nagyjából 80 százaléka hordozza a herpesz vírusával, a HSV-1-el (Herpes simplex vírus-1) kapcsolatos ellenanyagokat. Ez azt jelenti, hogy immunrendszerük valamikor a múltban ki volt téve a kórokozónak.

Míg sok herpeszesnél soha nem jelentkeznek tünetek, másoknál időről időre gyulladásos fellángolások és hólyagok jelennek meg a száj és az ajkak körül. Függetlenül attól, hogy az élethosszig tartó fertőzés külsőleg hogyan mutatkozik, a Svédországból származó új eredmények arra utalnak, hogy a HSV-1-nek lehetnek más alattomos hatásai, amelyek belülről pusztítják a szervezetet.

Erika Vestin epidemiológus, a svédországi Uppsalai Egyetem munkatársa szerint a mostani felfedezés korábbi tanulmányok hipotéziseit erősíti meg, amelyek kapcsolatot feltételeztek a herpeszvírussal való fertőződés és az Alzheimer-kór kialakulásának megnövekedett esélye között.

A herpeszvírus (HSV-1) szerkezete
Fotó: Science Photo Library via AFP

Az Alzheimer-kór és a vírusok kapcsolata – elszabadult immunválasz lehet a bűnös?

Habár intenzíven kutatják, a demenciát és annak kiváltó okait a mai napig számos rejtély övezi. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciatípus, amelyet gyakran az agyban felhalmozódó kóros fehérjecsomók jellemeznek. Az idegtudósok és a gyógyszerkutatók egy jelentős része évek óta arra összpontosít, hogy megállítsák ezeknek a csomóknak a felhalmozódását az agyban. Reményeik szerint ezzel akadályozni lehetne a kognitív hanyatlást, és mérsékelhetővé válhatnának a tünetek.

Más szakértők azonban úgy vélik, ez egy tévút, és az agyi fehérjecsomóknak konkrét biológiai funkciójuk van, például szerepet játszanak a központi idegrendszer immunválaszában, javítják az idegrendszerben keletkező károkat, vagy akadályozzák a kórokozók pusztító tevékenységét.

Ezen elgondolás szerint tehát az Alzheimer-kór bizonyos fajtái idegen kórokozókra adott kontrollálatlan immunválasz következményei lehetnek.

Az elképzelés, hogy fertőzések válthatják ki az Alzheimer-kór egyes változatait, először 1907-ben merült fel, de a hipotézist a tudományos közösség évtizedekig figyelmen kívül hagyta és "nagy elutasítással" kezelte. Ez a kutatási irány csak a közelmúltban kezdett elfogadottá válni.

Alzheimer-kórban szenvedő beteg (illusztráció)
Fotó: AFP

Megtalálták a herpeszvírus DNS-ét az Alzheimeresek agyában

Az 1990-es években először találtak szokatlan mennyiségű HSV-1 örökítőanyagot elhunyt Alzheimer-kóros betegek agyában. Később, 2008-ban ismét Alzheimerben elhunyt betegek agyát vizsgálták, és kiderült, hogy a HSV-1 DNS-e az agyi fehérjeplakkok 90 százalékában jelen volt. Mi több, a vírus DNS-ének túlnyomó része (72 százaléka) csak a plakkok belsejében volt felfedezhető.

Az eredmények arra utaltak, hogy a herpeszvírusra adott immunválasz szorosan összefügg a kognitív hanyatlással.

Emellett idén egy mintegy 500 000 orvosi adatot vizsgáló tanulmány megállapította, hogy egyes súlyos vírusfertőzések, például az agyvelőgyulladás és a tüdőgyulladás növelhetik a neurodegeneratív betegségek, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázatát.

 

A herpeszvírus DNS-ének túlnyomó része csak a fehérjeplakkok belsejében volt felfedezhető
Fotó: Science Photo Library via AFP

Az eddigi legátfogóbb tanulmány vizsgálta a herpeszvírus és az Alzheimer összefüggéseit

A fentiekből tehát látható, hogy több jel is utal a herpeszvírus és a demencia kapcsolatára, a bizonyítékok azonban továbbra is vitatottak, és viszonylag kevés van belőlük. Éppen ezért a svédországi Uppsalai Egyetem és az Umeå Egyetem kutatói több mint ezer beteg állapotát követték nyomon hosszabb ideig.

Az általuk 15 éven át követett 1002 felnőtt résztvevő 82 százalékánál azonosították a herpeszvírus antitestjeit. 

E betegeknél kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia a vizsgálat során, mint azoknál, akik nem hordoztak HSV-1 antitesteket.

Érdekesség, hogy az összefüggés az életkortól és az Alzheimerre hajlamosító genetikai tényező, az APOE-4 egyik génváltozatának meglététől függetlenül fennállt.

A kutatók most azt tervezik kideríteni, hogy a herpeszkezelés segíthet-e megelőzni vagy késleltetni a demencia kialakulását. Az egyik ezzel kapcsolatos, jelenleg is folyamatban lévő II. fázisú klinikai vizsgálat 2024 decemberében fejeződik be.

A teljes tanulmány a Journal of Alzheimer's Disease című szakfolyóiratban olvasható.