Tragikus népirtást tárt fel ez az ősi DNS

A Dániában talált Porsmose férfi koponyája, aki a neolitikumban erőszakos halált halt

A földművelés elterjedése a késő kőkorszaki Európában nem a vadászó-gyűjtögető életmódról való zökkenőmentes átmenet volt, hanem egy véres hatalomátvétel, amelynek során a nomád populációkat néhány generáció alatt kiirtották a földműves-telepesek. Ezt a tragikus népirtást állapította meg egy új tanulmány.

A népirtás nyomait tárták fel

A Nature folyóiratban publikált, új tanulmány szerint Dél-Skandinávia lakosságát mindössze ezer év alatt kétszer is teljesen felváltották a területre újonnan érkezett népek, akik maradványainak DNS-profilja szinte semmi nyomát nem viseli az elődjeiknek.

Ezt az átmenetet korábban békésnek mutatták be

 – magyarázta Anne Birgitte Nielsen, a Lundi Egyetem paleoökológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A mi tanulmányunk azonban ennek az ellenkezőjére utal: az erőszakos halál mellett valószínűleg az állatállományból származó új kórokozók is végeztek sok gyűjtögetővel.

A Dániában talált Porsmose férfi koponyája, aki a neolitikumban erőszakos halált halt: népirtásról árulkodik
Fotó: National Museum of Denmark

A csapat a Shotgun szekvenálásnak nevezett technika segítségével száz, Dániában talált emberi maradvány DNS-mintáját elemezte. 

A maradványok 7300 évet öleltek fel a mezolitikumból (vagy középső kőkorszakból, amikor a vadászó-gyűjtögető életmód hanyatlásnak indult), a neolitikumból (vagy újkőkorszakból, amikor az emberek a földművelő életmódra rendezkedtek be) és a korai bronzkorból.

Azáltal, hogy a kutatók egy adott régióra összpontosítottak – amely történetesen olyan éghajlattal rendelkezik, amely alkalmas mind a táplálékszerzésre, mind a földművelésre, és amely emberi maradványokat őriz –, feltérképezhették a populációk közötti génáramlást, valamint a növényzetben bekövetkezett változásokat, amelyek tükrözik a földhasználat módját.

 

Különösen erőszakos népirtás történt

Az elemzés azt mutatja, hogy körülbelül 5900 évvel ezelőtt egy földművelő népesség 

elűzte a korábban Skandináviát benépesítő vadászokat, gyűjtögetőket és halászokat, majd kivágta az erdőket, hogy termőföldeket csináljon belőlük.

Az ősi DNS egy tragikus népirtást tár fel az emberiség múltjában
Fotó: National Museum of Denmark

Korábbi kutatások (egy maroknyi csontváz DNS-ének összehasonlítása) azt sugallták, hogy ezek az első skandináv földművesek genomjuk körülbelül harminc százalékát örökölték a vadászó-gyűjtögetőktől, ami azt jelentené, hogy a népességük keveredett – nem pedig azt, hogy az egyik kiirtotta volna a másikat. Számos régészeti bizonyíték ehelyett arra utal, hogy ez egy különösen erőszakos időszak lehetett, és 

az új tanulmány szerint a vadászó-gyűjtögető DNS lényegében eltűnt, alig kimutatható Skandinávia első földművelőinek genomjában. 

Uralkodásuk azonban viszonylag rövid ideig tartott. A földművesek, más néven a Funnelbeaker kultúra, még körülbelül ezer évig virágzott, mielőtt a keleti sztyeppékről érkező újonnan érkezők egy újabb hulláma beköltözött volna. Az újonnan érkezők magukkal vitték felmenőiket is a dél-oroszországi eredetű állattenyésztő nép őseik révén. Gyorsan felváltották a korábbi kultúrát, és egy új kulturális csoportot hoztak létre, amelyet Egysírkultúrának neveztek el.

A szakemberek szerint a Dániába elsőként betelepülő földművesek DNS-profilja így lényegében eltűnt a mai dán népességből.