Rejtélyes zombibolygót találtak a tudósok a közelben

Bennu, aszteroida, űrszonda
Fotó: AFP
Vágólapra másolva!
A NASA kutatói elkezdték elemezni a Bennu aszteroidáról hozott talajmintákat. Az első eredmények arra utalnak, hogy az aszteroida egy olyan bolygóból szakadt ki, amelyet egykor óriási, globális óceán borított.
Vágólapra másolva!

A feltételezés azon alapul, hogy az aszteroidát felépítő kőzetben nagy mennyiségű foszfátot találtak. Kalciumban és magnéziumban gazdag foszfátásványt korábban még sosem találtak meteoritokban, vagyis olyan űrsziklákban, amelyek a Földre hullottak. Az ásvány kémiai összetétele kísértetiesen hasonlít a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának jeges kérge alól kilövellő gőzökben található anyagokéhoz.

A mostani felfedezés azért is izgalmas, mert a foszfát az élet egyik alapvető építőköve, így tovább erősödik az egyik népszerű elmélet, amely szerint 

az általunk ismert élet a korai Földnek csapódó meteoritoknak köszönhetően jött létre.

A Bennu aszteroidáról származó kődarab
A Bennu aszteroidáról származó kődarab
Fotó: AFP

Emlék egy megsemmisült világból

A tudósok szerint az a világ, amelynek a Bennu egykor része volt, valószínűleg hasonlított az Enceladusra, csak jóval kisebb, nagyjából feleakkora volt. A Naprendszer formálódásakor ez az égitest egy másik objektummal ütközött és megsemmisült. Maradványai ma aszteroidaként keringenek a Naprendszerben.

Az OSIRIS-REx küldetés mindössze a harmadik alkalom, hogy az űrből aszteroidamintát hoztak a Földre. A Bennu esetében az oda-vissza út összesen hét évig tartott, a minták pedig 6,21 milliárd kilométeres utat tettek meg. A kapszula 2023 szeptemberében érkezett vissza épségben. Eleinte úgy tűnt, nem sikerül felnyitni, de szerencsére a problémát sikerült megoldani.

Nagyon sok mintát sikerült kinyernünk, hosszú ideig el leszünk foglalva a vizsgálatukkal

 – mondta a Space.com csillagászati portálnak Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója.

Még csak most jönnek majd az izgalmas részletek

A mintagyűjtő tartályból folyamatos szitálással szűrik a talajrészecskéket, amelyek közül a legnagyobb 3,5 centiméter átmérőjű. Ezt követően röntgendiffrakciós technikával elemzik a mintákat. A módszer lényege, hogy a vizsgált mintával kapcsolatba kerülő elektromágneses sugárzás mintázata számos dolgot elárul az anyag természetéről.

A feltételezések szerint a Bennu 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, vagyis a Naprendszer fiatalkorából visszamaradt anyag. Ha megértjük, honnan származik, többet megtudhatunk arról, hogy mi honnan érkeztünk.

A kutatás még nagyon korai szakaszban jár, így hamarosan újabb izgalmas bejelentések érkezhetnek.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!