Szörnyű dolgot mutattak ki az emberi testben

A mikroműanyagok már a világ minden részére eljutottak

Fotó: AFP

Már több mint három éve annak, hogy a tudósok először találtak mikroműanyagokat négy különböző emberi méhlepényben, ám mint kiderült, ez a felfedezés csupán a jéghegy csúcsának számított; néhány évvel később, 2023 elején egy kutatócsoport bejelentette, hogy nem kevesebb mint 17 különböző méhlepényben találtak mikroszkopikus méretű műanyagszemcséket. 2023 végén egy hawaii tanulmány már 30 placentát vizsgált, és a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy 2006 és 2021 között jelentősen nőtt a szervben azonosított műanyagok mennyisége. A legújabb technika segítségével egy kutatás most minden eddiginél több mintát tanulmányozott, az eredmények pedig egyenesen rémisztőek.

A kutatócsoport összesen 62 szövetmintát vizsgált. 

Valamennyi mintában találtak mikroműanyagokat.

A műanyagszennyezés koncentrációja az egyes mintákban eltérő volt, szövetgrammonként 6,5 és 685 mikrogramm közötti értéket mértek.

Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a műanyagszennyezés mennyire van hatással az anya és a magzat egészségére. Bár már minden emberi szervben találtak mikroműanyagokat, beleértve az agyat is, a szakértők még mindig nem tudják, hogy ezek a szemcsék idővel kiürülnek-e, vagy felhalmozódnak és ezáltal nagy veszélyt jelentenek az egészségre.

Mivel a környezet műanyagszennyezése súlyosbodó probléma, egyre nagyobb mennyiségben fognak a szintetikus részecskék a szervezetbe kerülni. Ezek ráadásul annyira parányiak, hogy rendkívül nehéz kimutatni őket.

A mikroműanyagok már a világ minden részére eljutottak
Fotó: AFP

Milyen típusú műanyagok voltak a placentákban?

A tudósok már évek óta dolgoznak egy olyan módszer kifejlesztésén, amellyel nem csak számszerűsíteni lehet a szervezetbe kerülő mikroműanyagok tömegét, de egyszersmind azonosítani lehet a szervekbe kerülő szennyezőanyagok típusait is. Csak ezek ismeretében lehet megállapítani a mikroműanyagok egészségre gyakorolt hatásait.

A friss kutatás egy újszerű, nagy felbontású technikát alkalmaz az emberi vérben és szövetekben található műanyagok vizsgálatára. Első lépésként a kutatók elválasztották a biológiai anyagokat a mesterségesektől, majd speciális vegyszerrel és centrifugálással kiszűrték a legapróbb molekulákat is. Ezután lebontották a polimereket, hogy meghatározzák, pontosan miből is épülnek fel.

A módszert a vizsgált 62 méhlepénymintán is alkalmazták. 

Az eredmények alapján leginkább polietilén fordult elő a placentában.

Ez az egyik leggyakrabban használt műanyagtípus, főként a zacskókban és palackokban van jelen. Szintén jelentős mennyiségben találtak még polivinil-kloridot (PVC), nejlont és polipropilént (PP) a vizsgált méhlepényekben.

Az elemzésről részletesebben a Toxicological Sciences című tudományos szakfolyóiratban lehet olvasni.

A magzatok is ki vannak téve a mikroműanyagok veszélyeinek
Fotó: Science Photo Library via AFP

Egyelőre csak találgatni lehet, milyen hatással vannak a mikroműanyagok az egészségre

Elenyésző azon klinikai vizsgálatoknak a száma, amelyek a mikroműanyagok egészségügyi hatásait tanulmányozzák. A rendelkezésre álló, csekély számú forrás szerint ugyanakkor minél kisebbek a szintetikus szemcsék, annál könnyebben hatolnak be a sejtekbe. Ennél az apró mérettartománynál viszont nehéz meghatározni az esetleges toxikus hatásokat.

A laboratóriumi modellek vizsgálatai azt mutatták, hogy a mikroműanyagok az emberi bélrendszerben potenciálisan veszélyes immunfolyamatokat indíthatnak be. Mi több, az egereken végzett korai kísérletek arra utalnak, hogy a mikro- és nanoműanyagok megzavarhatják a magzat agyának normális fejlődését, ami idegrendszeri rendellenességekhez vezethet.

Egyelőre az sem ismert, hogy miért ennyire eltérő a szervekben azonosított mikroműanyagok koncentrációja. Előfordulhat, hogy a jelenség a vizsgálat pontatlanságára vezethető vissza, de genetikai, környezeti, étrendi, életmódbeli tényezők vagy ezek kombinációi is állhatnak a háttérben.