Tízezer éves rágógumi árulkodik a kőkorszaki tinik szájhigiéniájáról

Öntvények a rágógumi mintákból

Egy rágógumi sokat elárulhat arról, hogy őseink mit fogyasztottak és mennyire vigyáztak a fogaikra. Egy európai kutatócsoport egy őskori rágógumit (fa gyantából vagy szurokból készült rágógumit) vizsgálta, amelyet harminc éve találtak emberi maradványok mellett a svédországi Göteborg városához közeli Huseby Klevben. Az ősi rágógumi nemcsak az emberektől, hanem madaraktól, emlősöktől és számos kórokozótól származó genetikai anyagot is rejtett.

Mit mond az őskori rágógumi?

A három szurokdarabon az azokat rágó egyének foglenyomatai találhatók, amelyek körülbelül 9 890 évesek. Ezzel ez lehet a valaha ismert legrégebbi rágógumi.

A kutatók részletes DNS-elemzést végeztek a rágott szurokról;

nemrég publikálták eredményeiket, amelyek érdekes részleteket tárnak fel a svédországi kőkorszaki tizenévesek étrendjéről, foghigiéniájáról és szájüregi mikrobiomjáról.

Öntvények a rágógumi mintákból Forrás: Verner Alexandersen

A rágott szurok anyaga az ősi DNS kiváló forrása, amely felhasználható az étrend, a nyersanyaghasználat és a szájhigiénés állapotok megértéséhez a történelem előtti és kora újkori népességekben

– jegyzik meg a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.

Az ősi rágógumi elemzése arra utal, hogy a kőkorszaki kamaszok mogyorót, pisztrángot és szarvast fogyasztottak, mielőtt rágóztak volna.

Az étrendjükben szerepelt még vörös róka, farkas, tőkés réce, vörösbegy, kontyos réce és sok más madár, illetve emlős.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint fogaikat azonban arra is használták, hogy állati bőrből és testrészekből szerszámokat és ruhákat készítsenek. A szakemberek szerint ezért könnyen lehetséges, hogy nem minden állat szerepelt az étrendjükben, amelynek DNS-ét megtalálták a rágógumiban.

Baktériumok nyomát mutatták ki

Hogy miért rágták meg a szurkot vagy gyantát, az még mindig nem világos. A kutatók szerint lehetséges, hogy azt hitték, hogy valamilyen egészségügyi előnye van, vagy egyszerűen csak élvezték a rágást.

Az ősi rágógumikon lévő fognyomokból származó DNS segített nekik azonosítani a kőkorszaki tizenévesek szájüregi egészséggel kapcsolatos problémáit is.

Az egyik mintában például huszonhét különböző, az ínybetegséggel (parodontitis) összefüggésbe hozható baktérium nyomát mutatták ki.

A mezolitikus lerágott szurok metagenomikus elemzése rossz szájhigiéniát mutatott kőkorszaki egyének körében Forrás: Scientific Reports

Több ősi baktériumgenomot rekonstruáltunk és figyelemre méltó mennyiségű szájüregi kórokozót találtunk

– mondták a kutatók. – Továbbá összehasonlítottuk a megrágott ősi rágógumi masztixrészecskék mikrobiális profilját a modern emberi nyálmikrobiomokkal; eredményeink azt mutatják, hogy a baktériumprofil hasonló a modernkori fogágybetegség esetekhez.

Hozzátették: a fogak szélesebb körű, eszközként való használata valószínűleg növelte az ezt okozó szájüregi mikrobák összegyűjtésének kockázatát. A tudósok úgy vélik, könnyen elképzelhető, hogy néhány tinédzser nem sokkal azután elvesztette néhány fogát, hogy elkezdett a rágózni.